Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)

Gaál István: A lengyeli kultúra a Dél-Dunántúlon

és hullámvonal-díszítésű edénytöredékek voltak 120 cm mélységben. A másik, mellette lévő gödörből kőeszköztöredékek, vörösen festett edénytöredékek kerültek felszínre. A kerámiaanyagot Draveczky közölte (Draveczky 1970. V. t.). A LENGYELI KULTÚRA KRONOLÓGIAI KÉRDÉSEI A DÉL-DUNÁNTÚLON /. A kultúra eredetéről Kalicz Nándor és Makkay János a bicskei, hidasi, izményi kerámia alapján magyarázta

7 a lengyeli kultúra eredetkérdését. Ez a kerámia, mely az ún. „Vorlengyel-Horizontba" tartozik

8 megegyezik a szerémségi Sopot II-kultúra anyagával, ez azonban önállóbb jellegeket mutat, mint a szlovákiai „Vorlengyel"-anyag.

9 A Sopot-Bicske-kultúrán keresztül voltaképpen a Vinca-kultúra hatásai érvényesültek!

0 A Sopot-kultúrát a lengyeli kultúra egyik kialakító tényezőjének tekinthetjük, melyeta késői dunántúli vonaldíszes kerámia előzött meg. A lengyeli kultúra területe majdnem teljesen egybeesik a vonaldíszes kerámiáéval}

1 mégsem beszélhetünk a vonaldíszes kerámiából való egyszerű átalakulásról. Makkay szerint a vonaldíszes népesség zavartalan továbbélésével kell számolni, éppen a két kultúra feltűnő területi egybeesése miatt!

2 A lengyeli kultúra korai szakaszának leletanyaga csak ott van meg, ahol vonaldíszes település is kimutatható

1

.

3 A baranyai Hidason és a Tolnai Izményen kívül Somogyban is megtalálták a Sopot-kultúra emlékeit Kaposvár-Gyertyános lelőhelyen, és ide sorolható a segesdi anyag is, a tárgyalt párhuzamok alapján. A lelőhelyek jelzik, hogy az egész Dél-Dunántúl területe beletartozott abba a régióba, melyet a Sopot-népesség megszállt a Dráván, illetve a Sió-Sárvíz vonalán keresztül!

4 A Sopot-kultúra és a késői dunántúli vonaldíszes kerámia lelőhelyeinek nagy számbeli különbsége alapján nem gondolhatunk nagyobb számban érkező telepes jövevényekre. A Sopot-kultúra népe feltehetően rátelepült a késői vonaldíszesre, és hosszabb folyamat eredményeként, a két kultúra egymásra hatásából kialakult a lengyeli kultúra, melynek korai szakaszában még erősen érvényesülnek a vonaldíszes jellegek, mint pl. a karcolt díszítés." A koralengyeli és a vonaldíszes telepek egymás közelében helyezkednek el, kiegészítik egymást, a két kultúra közötti időbeli különbséget azonban jól jelzi a bicskei stratigráfia. A Butmir-kultúra is közrejátszhatott a lengyeli kultúra kialakulásában egyes vélemények szerint!

5 A korai szakasznak több olyan jellege van, mely csak a Butmir-kultúrából vezethető le, pl. az aszódi festett spirálok a butmiri plasztikus spiráldíszítésre emlékeztetnek!

6 az új berekpusztai és paradicsompusztai kerámiában is találunk olyan plasztikus díszítést, mely a Butmir-kultúrára utal. A tiszai kultúra hatásaira is több lelőhely anyaga utal (Aszód, Zengővárkony), a lengyeli kultúra kialakításában a tiszai kultúra azonban nem játszhatott szerepet, ugyanis a legkorábbi lengyeli anyaggal előforduló tiszai jellegek nem a legkorábbi vagy korai tiszai kultúrába tartoznak. Tisztázatlan kérdés, hogy a lengyeli kultúra egy területen alakult-e ki, vagy több helyen is létrejöhetett a kultúra elsődleges elterjedési területén belül. Az alapként szolgáló vonaldí7 Kalicz-Makkav 1974. 8 Kalicz-Makkav 1975.257. 9 Kalicz 1973.330. 10 Makkay 1970.31. 11 Lichardus-Tocik 1966.84. UMakkav 197 .14. nPavuk 1976.338. U Kalicz-Makkav 1975.257. UMakkav 1970.31. 16 Kalicz 1969.186. 23