Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)

Gaál István: A lengyeli kultúra a Dél-Dunántúlon

ferdén felrakott, vízszintesen átfúrt bütyök van. (2. sírból). M : 9,61 cm, P. átm.: 7,16 cm, H. átm.: 9,60 cm, F. átm.: 3,20 cm. Ltsz.: 78.6.7. (8. kép ). 9. Duplakónusos fazék. Durva, szemcsés anyagú, barnás színű, kónusos alsó részű edény, behajló peremrésszel. Pereme alatt négy lapos, függőleges bütyökfül van, vízszintesen átfúrtak. (2. sírból). M: 11,35 cm, P. átm.: 10,91 cm, H. átm.: 13,4 cm, F. átm.: 6,65 cm. Ltsz.: 78.6.4. (8. kép ). 10. Tál. Durva anyagú, vastag falú, szürkés-feketés színű ovális tál, oldalán négy, átellenesen elhelyezkedő bütyökfüllel. (1. sírból). M: 7,5 cm, P. átm.: 28,01 cm, F. átm.: 18,5x15,06 cm. Ltsz.: 78.6.1. (7. kép 5.). 11. Tál. Durva anyagú, vastag falú, ovális tál, oldalán négy átellenesen elhelyezkedő, vízszintesen átfúrt bütyökfüllel. M: 6,5 cm, P. átm.: 17,9 cm, F. átm.: 9,0x9,9 cm. Ltsz.: 58.357.10. (6. kép 2.). 12. Tál. Durva szemcsés anyagú, vastag falú, ovális tál, egyik végén egy, vízszintesen átfúrt bütyökfüllel, mely függőleges irányban helyezkedik el. M: 9,0 cm, P. átm.: 20,07 cm, F. átm.: 8,9x13,4 cm. Ltsz.: 58.357.3. (6. kép 3.). 13. Csőtalp. Lefelé szélesedő, vastag falú, szemcsés anyagú csőtalp a tálrész csonkjával, nyakán négy, átellenesen elhelyezkedő bütyökkel, felszínén vörös festés nyomaival. M: 26,5 cm, F. átm.: 13,51 cm. Ltsz.: 58.357.22. (7. kép 1.). 14. Csőtalp. Vastag falú, lyukacsos szerkezetű, szürkés színű csőtalptöredék. M: 11,2 cm, F. átm.: 12,5 cm. Ltsz.: 58.384.3. 15. Csőtalp. Durva anyagú, vastag falú, szürke színű csőtalptöredék. M: 12,2, cm, F. átm.: 10,09 cm. Ltsz.: 58.384.5. 16. Kétrészes edényke. ívelten kiszélesedő alsó részű, boltozatos felső részű, vékony falú edényke, barnás színű, hasi törésén négy bütyökkel. M: 6,0 cm, P. átm.: 5,64 cm, H. átm.: 8,64 cm, F. átm.: 2,74 cm. Ltsz.: 58.357.9. (6. kép 5.). 17. Kétrészes edényke. ívelten kiszélesedő alsó részű, éles hasi törésű, befelé tartó felső részű, vékony falú, jól iszapolt anyagból készült edényke. M: 7,0 cm, P. átm.: 7,3 cm, F. átm.: 3,2 cm. Ltsz.: 58.384.2. (6. kép 6.). 18. Kétrészes edényke. Duplakónusos edény, ívelten szűkülő felső résszel. Vékony falú, jól iszapolt agyagból készült. Éles hasi törésén és nyakán négy-négy átellenesen elhelyezkedő, vízszintesen átfúrt bütyök van. M : 8,1 cm, P. átm.: 6,87 cm, H. átm.: 8,54 cm, F átm.: 3,0 cm. Ltsz.: 58.357.8. (7. kép 6.). 19. Háromrészes edényke fenéktöredéke, vékony falú, jól iszapolt agyagból készült, szürke színű. M: 3,01 cm, F. átm.: 2,8 cm. Ltsz.: 58.357. (6. kép 11.). 20. Az előzőhöz hasonló töredék. M: 1,5 cm, F átm.: 2,83 cm. Ltsz.: 58.357. (6. kép 9.). 21. Az előzőhöz hasonló, vastagabb falú edényke töredéke. M: 2,90 cm, F. átm.: 3,21 cm. (6. kép 10.). 22. Az előzőhöz hasonló edényke fenéktöredéke. M: 1,90 cm, F. átm.: 3,0 cm. (6. kép 8.). 23. Vastag falú, durva anyagú, szürke színű szűrőedény fenéktöredéke. Sz.: 8,19 cm. (6. kép 7.). 24. Agyagrnécses. Kereszt alakú lapos agyagtárgy, a keresztek vége nyílhegyben végződik. Jól iszapolt agyagból készült, barna színű kerámia. A leletet Mészáros Gyula közölte. Ltsz.: 58.357.21. A kerámia egyértelműen utal az új berekpusztai neolitikus lelőhely kronológiai helyzetére. A Butmir-edények között több példány átmeneti jellegű (pl. 7. kép 2.), a zengovarkonyi a/11 típushoz hasonlók. Másik két Butmiredény (7. kép 3-4.) viszont befelé ívelten kiszélesedő alsó részével a zengovarkonyi fiatalabb periódus anyagát képviseli. A tálak között egy (7. kép 5.) a zengovarkonyi b/23 típusnak felel meg, mely ott a fiatalabb periódusból került elő. A többi tálforma is a késői periódushoz köthető. A kétrészes edénykék szintén a késői, fiatalabb periódus jellegeit viselik magukon éles hasi törésükkel és befelé ívelten kiszélesedő alsó részükkel. A karcolt díszítés teljes mértékben hiányzik Új berekpusztán, jellemző a vörös festés és a bütyökdíszítés. 110. Ujireg (tamási j.): A falu É-i szélén lévő mély völgyben, egy kicsiny patak mellett, mely az Iregszemcse felől folyó patakba ömlik, a völgy É-i oldalán, egy 20-25 m magas fennsíkon, kb. 250x200 m-es területen sok állatcsontot és hamus foltot figyeltek meg, ezekből lengyeli cserepek is kerültek elő, többek között egy barnás színű perem- és oldaltöredék vörös festés nyomával, és egy szürkés színű oldaltöredék, középen belapított bütyökkel.(Torma 1963.). 111. Uzd (Sárszentlőrinc, paksi j.): Wosinsky Mór eszközleleteket említ innen, Csalog József és Dombay János is a lengyeli kultúra lelőhelyei közé sorolja egy nagyobb edény töredéke alapján, melyen kétszeresen átfúrt fül van (Ltsz. : K 14.933.1.), és egy edény oldal- és fenéktöredéke alapján, melyen ujjbenyomkodással díszített nyúlvány látható. (Ltsz.: K 14.933.2.). 112. Závod (bonyhádi j.): A Hőgyészi-dűlő K-i részén sárga színű edénytöredékeket találtak 1964-ben, mely a lengyeli kultúrába tartozik. SOMOGY MEGYE 113. Artdocs - Mexikópuszta (siófoki j.): 1927-ben lengyeli leletek kerültek elő Mexikópusztán, így egy szürke csőtalptöredék és egy agyagkanál (15. kép 1. - RRM. A I. 416/2683). Draveczky Balázs a lengyeli kultúra telepét említi innen (Draveczky 1970. 25.). 16