Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)

Gaál István: A lengyeli kultúra a Dél-Dunántúlon

3. Kétrészes edényke töredéke. Vékony falú, jól iszapolt agyagból készült, hasi törésén négy, átellenesen elhelyezkedő bütyökkel. Szürkés-barna színű. M: 5,6 cm, H. átm.: 11,0 cm, F. átm.: 4,7 cm. Ltsz.: K. 6.933.5. (8. kép 4.). 4. Kétrészes edényke. Durva anyagú, hasán négy bütyöknyúlvánnyal, szürke színű. M : 9,6 cm, P. átm. : 10,2 cm, H. átm.: 11,8 cm, F. átm.: 7,1 cm. Ltsz.: K 6.933.6. (8. kép 2.). 5. Háromrészes edényke. Vékony falú, jól iszapolt agyagból készült, hasi törésén négy átellenesen elhelyezkedő bütyökkel. Jellemzi a gömbölyded alsó rész, és a kiszélesedő alacsony perem. M: 8,8 cm. Ltsz.: K. 6.933.4. (8. kép 8.). 6. Virágcserép alakú, durva anyagú, vastag falú pohár, oldalán négy, átellenesen elhelyezkedő bütyökkel. Barnás színű. M: 14,4 cm, P. átm.: 12,7 cm, F átm.: 8,5 cm. Ltsz.: K 6.933.2. (8. kép 3.). A teveli kerámiát is a vörös festés, illetve bütyökdíszítés jellemzi, karcolt díszítéssel nem találkozunk a megmaradt anyagban. A két- és háromrészes edénykék alapján a lengyeli kultúra korai szakaszának végére, illetve átmeneti idejére helyezhető a kerámia jellege alapján. A háromrészes edényke megfelelője Zengővárkonyban a b/27 típus, a kétrészes edénykéké pedig a b/40 és a b/41 típusok, az átmeneti periódus edényei. A fiatalabb periódus jellegei nem fedezhetők fel a teveli anyagban. 707. Tolnanémedi (tamási j.): A vasúti őrháztól DK-re emelkedő meredek oldalon, egy 3-4 m magas dombon a lengyeli kultúra leletei kerültek elő mélyszántáskor. (Torma 1963.). 108. Tótkér (ma Somogy m., tabij., mai neve Bedegkér): Wosinsky Mór említi, hogy Tót-Kértől D-i irányban, Bedeg felé tágas völgy vonul, melynek lejtőjén „elég sűrűek a praehistorikus telepek" (Wosinsky 1896. 201.). Patay Pál nyomán Dombay János is a lengyeli kultúra lelőhelyei közé sorolja a helyet (Dombay 1960. 8.), ma már nincs innen származó őskori anyag a szekszárdi múzeumban. 109. Újberekpuszta (Várdomb, szekszárdi j.): Mészáros Gyula terepbejárás során megállapította, hogy a Sárpilisi Állami Gazdaság épületei között időnként végzett építkezési és egyéb földmunkák során lengyeli zsugorított csontvázas sírok mentek tönkre, a leleteket későn jelentették ( 1955-ben). 1959-ben a magtárépület előtt, szérűásás közben ismét edénytöredékeket és csontokat találtak. Andrásfahy Bertalan egy gödör anyagát szállította a szekszárdi múzeumba: vörösen festett edénytöredékek, hálónehezékek, agancsszerszám-darabok, állatcsontok (BÁM. A: 40-73,41-73.). 1975-ben Gaál Attila végzett leletmentést a területen, egy leletbejelentést követően: csatornázás közben edények és emberi csontok kerültek felszínre, aknaásás közben két sírt bolygattak meg (BÁM. A: 225-76.). /. sir: Az akna tengelyében helyezkedett el. A csontváz csaknem nyújtott helyzetű volt, enyhén zsugorítva. Feje mellett bal oldalon egy Butmir-edény feküdt, bal alsó lábszára mellett ovális, lapos tál helyezkedett el. Egy másik Butmir-edény is innen került elő. A medencetájékon, jobb oldalon volt egy csontpecek. 2. sír: Az akna K-i oldalán feküdt, fülkeszerűen bontották ki. A zsugorított csontvázat bal oldalán helyezték a földbe. A munkások közlése szerint az edénytöredékek a fej mögül és a térd alól kerültek elő. Az akna oldalába vájt üreget tovább bontva vörösen festett ép edényt találtak, mely a csontváz gerince mögött helyezkedett el. A leletmentésekből és terepbejárásokból előkerült kerámia: 1. Butmir-edény. Vastag falú, szürkés színű, szemcsés anyagú kerámia, befelé ívelten kiszélesedő alsó résszel, éles hasi töréssel, boltozatos felső résszel. Hasi törésén és szája körül négy-négy, vízszintesen átfúrt bütyök ül átellenes helyzetben. M: 18,1 cm, P. átm.: 7,15 cm, H. átm.: 17,8 cm, F átm.: 8,5 cm. Ltsz.: 58.357.4. (7. kép 4.). 2. Butmir-edény. Durva anyagú, szemcsés, vastag falú, szürkés-barnás foltosán kiégett edény, alsó része befelé ívelten kiszélesedik, boltozatos felső résszel. Hasi törésén és szája alatt négy-négy bütyök helyezkedik el átellenesen. M: 16,7 cm, P. átm.: 7,23 cm, H. átm.: 51,8 cm, F átm.: 8,25 cm. Ltsz.: 58.357.6. (7. kép 3.). 3. Butmir-edény. Durva, szemcsés anyagú, vastag falú edény, kónusos alsó résszel, boltozatos vállal, hasi törésén és szája alatt négy-négy vízszintesen átfúrt bütyökfüllel. M : 19,4 cm, P. átm. : 7,55 cm, H. átm. : 26,3 cm, F. átm. : 11,2 cm. Ltsz.: 58.357.7. (7. kép 2.). 4. Butmir-edény két oldaltöredéke. Hasonló benyomott díszt láthatunk rajtuk, mint amilyen az ágostonpusztai anyagban is megtalálható: benyomott spiráldíszítés. Sz.: 5,8x9,9 cm. Ltsz.: 58.357.13. (6. kép 1.). 5. Butmir-edény. Kónusos alsó résszel, boltozatos felsővel, éles, kiugró hasi töréssel. Szája körül és hasi törésén négy-négy átellenesen elhelyezkedő hegyesedő bütyök ül. A kerámia vastag falú, sima felszínű, szürkés-barna foltosán kiégett, kívül vörös festés nyomaival. (1. sírból). M: 10,7 cm, P. átm.: 6,29 cm, H. átm.: 15,2 cm, F. átm.: 3,99 cm. Ltsz.: 78.6.3. (8. kép). 6. Butmir-edény. 7. Háromrészes edényke. Nagyobb méretű típus, kónusos alsó résszel, boltozatos vállal, ívelten kihajló, hengeres nyakkal, kiemelkedő hasi töréssel. Pereme alatt és hasi törésén négy-négy bütyök helyezkedik el átellenesen. Vékony falú, sima felszínű, szürke színű kerámia, kívül-belül vörös festés nyomaival. (1. sírból). M: 14,1 cm, P. átm. : 7,61 cm, H. átm.: 14,4 cm, F. átm.: 2,99 cm. Ltsz.: 78.6.5. (8. kép ). 8. Kétrészes edényke. Duplakónusos, vékony falú, szürke színű kis edény, kihajló peremvéggel. Hasi törésén egy ferdén felrakott lapos, függőleges bütyökfül ül (eredetileg négy lehetett, az edény kiegészített), pereme alatt kissé 15