Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)

Gaál István: A lengyeli kultúra a Dél-Dunántúlon

79. Nagykónyi - Bagolyhegy alja (tamási j.): Az È-D irányban húzódó Bagolyhegy aljában, a vasúttól K-re, kb. 2-300m hosszan,aszánlottcsíkbanjcllcgzctes bütykös és vörös festésű cserepek is előkerültek. (Torma 1963.). 80. Nagykónyi - Tsz-istálló (tamási j.): A falu végétől pár száz méter távolságban, egy kisebb 3-4 m magas domb oldalán, több hamus foltból lengyeli cserepek kerültek elő, csőtalpas tál bütykös töredéke, egyéb táltöredékek. (Torma 1963.). 81. Mórágy - Tüzködomb (Kismórágy, bonyhádi j.): Az 1978. óta folyó ásatásainkról a leletanyag feldolgozása után számolunk be. 82. Nak - Halastótöltés (dombóvári j.): A lelőhelyet földkitermelés során találták meg 1968-ban (BÁM. A. 71-73.), a 3. halastó K-i oldalán emelkedő lankás dombsor D-i végén. Az addigi földmunkák következtében 1,5-2,5 m magas partfal keletkezett, melynek középső részén sötét, néhol égett folt válik ki a sárga agyagból. Ezen a helyen végzett leletmentést 1968-ban Albeker Mária. A három szelvényből származó kis számú leletanyag kevés lehetőséget ad az értékelésre. A selejtezés után megmaradt cserepek között a bütyökdíszítésen kívül az egyetlen díszítési mód a vörös festés. A díszítetlen kerámia legnagyobb részét a durva, gyakran szemcsés anyagú cserepek alkotják, többnyire szürkésfekete, barnás színűek, kis számban téglavörösek. Kevesebb a vastag falú, de sima felszínű kerámiatöredék. Jól iszapolt agyagból készült, vékony falú, fekete színű kis edénykék (három- és kétrészes edénykék) töredékeivel gyakran találkozunk a leletanyagban. A leggyakoribb edényforma - a töredékek alapján - a kónusos, vastag falú tál. A leletanyagot a kerámia jellege alapján a lengyeli kultúra korai szakaszának második felére, végére helyezhetjük. 83. Paradicsompuszta (Zomba, bonyhádi j.): 1937-ben, Dőry Frigyes birtokán, közvetlenül a major melletti szérű helyén, a Bonyhád-zombai és a Lengyelszekszárdi út kereszteződése mellett zsugorított csontvázas sírokra bukkantak szénakazal készítése közben. Ugyanitt egy antropomorf edény töredéke is előkerült, melyet Csalog József közölt (Csalog 1943.). 10-15 csontvázat találtak, illetve „tiszai II."-jellegű edénymellékletes sírt. A leleteket Dőry a béresekkel gyűjtette össze, így még a sírok pontos számát sem ismerjük. Kerámia: 1. Csőtalpas tál. Vastag falú, szemcsés anyagú, zömök edény, rövid kónusos talpcsővel, melyen kissé ívelt tálrész ül. A talpcső alsó részén és a nyakán, illetve a tálrész hasi törésén négy-négy bütyök helyezkedik el átellenesen. Az edény barnás színű. M: 15,7 cm, P. átm.: 16,0 cm, T. átm.: 10,0 cm. Ltsz.: K. 1.938.2. (4. kép 2.). 2. Csőtalpas tál. Vastag falú, szürkés-barnás színű edény, a rövid, alul kiszélesedő csőtalpon duplakónusos felső rész ül, melyen magas, hengeres, felül kiszélesedő perem van. A hasi törésen négy bütyök helyezkedik el. M: 23,0 cm, P. átm.: 8,5 cm, T. átm.: 8,9 cm. Ltsz.: K. 1.938.1. (4. kép 1). 3. Csőtalp. Rövid, lefelé szélesedő, zömök, durva anyagú, vastag falú, szürkés színű kerámiatöredék. M: 7,40 cm, T.átm.: 8,90 cm. Ltsz.: K. 1.938. (4. kép 3.). 4. Csőtal p. ívelten kiszélesedő, rövid, zömök, durva anyagú, vastag falú, szürkés színű kerámiatöredék. M : 11,7 cm, T. átm.: 11,0 cm. Ltsz.: K. 1.938.16. (4. kép 4.). 5. Butmir-edény. Vastag falú, szemcsés anyagú, szürke színű edény, legömbölyített hasi töréssel, magas, boltozatos felső résszel. Hasi törésén és szájnyílása körül átellenesen négy bütyök helyezkedik el. M: 16,5 cm, Sz. átm.: 5,5 cm, T. átm.: 11,0 cm. Ltsz.: K. 1.938.14. (3. kép 3.). 6. Butmir-edény. Nagyméretű, durva, szemcsés anyagú, vastag falú edény, töredékes nyakrésszel. A boltozatos felső rész éles hasi töréssel válik el a kónusos alsó résztől. Hasi törésén négy nagy kerek bütyök helyezkedik el átellenesen. M: 27,9 cm, P. átm.: 26,7 cm, F. átm.: 12,3 cm. Ltsz.: K. 1.938.23. (4. kép 5.). 7. Tál. ívelt oldalú, gömbölyded alsó részű, nagyméretű edény, durva anyagú, vastag falú, szürke színű. Hasi törésén négy hegyes bütyök helyezkedikel átellenesen. M: 9,0cm, P. átm.: 31,0cm, F. átm.: 6,6cm. Ltsz.: K. 1.938. (3. kép 5.). 8. Tál. Az előzőhöz hasonló alakú, annál kisebb méretű, vastag falú edény, ívelt oldallal, gömbölyded alsó résszel. M: 7,0 cm, P. átm.: 23,5 cm, F. átm.: 8,0 cm. Ltsz.: K. 1.938. (3. kép 4.). 9. Háromrészes edényke. Gömbölyded alsó részű, lekerekített hasi törésű, rövidnyakú edény, vékony falú, jól iszapolt agyagból készült, szürke színű. Hasi törésén négy bütyök helyezkedik el. M: 9,2 cm, Sz. átm.: 7,5 cm, F. átm.: 4,5 cm. Ltsz.: K. 1.938.6. (5. kép 5.). 10. Háromrészes edényke. Gömbölyded alsó részű, hengeres nyakú, vékony falú edényke, szürkés színű, hasi törésén négy bütyökkel. M: 6,8 cm, P. átm.: 7,0 cm, F. átm.: 3,0 cm. Ltsz.: K. 1.938.21. (5. kép 6.). 11. Háromrészes edényke. Gömbölyded alsó részű, hengeres nyakú, vékony falú, kissé szemcsés anyagú, szürke színű edényke, hasi törésén és nyakán négy-négy átellenesen elhelyezkedő bütyökkel. M : 9,0 cm, P. átm. : 6,8 cm, F. átm.: 4,01 cm. Ltsz.: K. 1.938.22. (5. kép 3.). 12. Háromrészes edényke. Gömbölyded alsó részű, kihajló nyakrészű, vékony falú edényke, szürkés színű. Hasi törésén négy bütyök helyezkedik el. M: 10,02 cm, P. átm.: 10,8 cm, F. átm.: 4,5 cm. Ltsz.: K, 1.938.5. (5. kép). 13. Háromrészes edényke. Gömbölyded alsó részű, kihajló peremű edényke, vékony falú, jól iszapolt agyagból készült, szürke színű. Hasi törésén négy bütyök helyezkedik el. M : 9,0 cm, P. átm. : 8,2 cm, F. átm. : 4,05 cm. Ltsz. : K 1.938.3.(5. kép 2.). 12