Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)
Gaál István: A lengyeli kultúra a Dél-Dunántúlon
67. Gyulaj. gvulaji erdő alatt (dombóvári j.): A pataktól D-re eső magas, meredek dombok közül a legnyugatibban egy csőtalpas tál töredéke kerültelő. A peremtöredéken perem alatti körömdíszítéses soros díszítést láthatunk. Ugyaninnen került elő egy bütykös peremtöredék is. (12. kép 7-8. - Torma 1963.). 68. /regszemcse Bántava (tamási j.): Az Iregszemcse és Nagyszokoly között eredő két patak egyesülésétől ÉNy-ra fekvő, É-felé előreugró 3-4 m magas dombon két lengyeli bütykös cserép került elő terepbejárás során. (Torma 1963.). 69. Kajdacs Kajdacsi sziget (paksi j.): A BÁM egy Butmir-típusú, élesen kiugró vállú, alul ívelten kiszélesedő, vastag falú, durva anyagú edényt őriz innen. Az edény vállán négy, átellenesen elhelyezkedő bütyök van, felszínén vörös festés nyomai láthatók. M: 9,3 cm, H. átm.: 18,0 cm, F. átm.: 5,9 cm. (9. kép 7. - Ltsz.: 13.1933. BÁM. A). -70. Kakasd (bonyhádi j.): Terepbejárás során kerültek elő lengyeli edénytöredékek, faltöredékek és csúcsos edényfül (Mészáros Gyula gyűjtése. Ltsz.: 59.403.21, és 23.). Az új iskola alapozásakor Mészáros Gyula már csak egy sírt figyelhetett meg egy bejelentés után. Ebből a sírból Butmir-fazék töredéke, csőtalpas tál darabja és kisebb agyagedény-töredékek kerültek elő. A cserepeken vörös festés nyomai láthatók. (BÁM. A 47.73.). 1965-ben terepbejárás során szürke edény oldaltöredéke került elő. (BÁM. A. 66.10.2.). 71. Keszőhidegkút (tamási j.): Csalog József nyomán több szerző is megemlíti a lelőhelyet, melynek pontos fekvését nem ismerjük. (Csalog 1936. 20.) A leletek nem találhatók meg a BÁM-ben. 72. Kocsola (dombóvári j.): A szentkúti kápolna melletti pataktól D-re eső domboldalon égett, hamus foltokban többek között egy lengyeli edénytöredék is előkerült terepbejárás során. (Torma 1963.). 73. Koppányszántó - Kismezö (tamási j.): A falutól K-re, a Nagykónyi-somogyacsai kövesút É-i oldalán, a szántásban, kevés hamut és égett földet tartalmazó foltokban sok állatcsontot, pattintott kőeszközt, bütykös, festett lengyeli edénytöredékeket találtak terepbejárás során. (Torma 1963.). 74. Kölesd - Lencsepuszta (szekszárdi j.): A baromfitelep mellett végzett leletmentést 1960-ban Mészáros Gyula. 1961-ben a kelta-kori lelőhelyen/?. Vágó Eszter és Bóna István végeztek ásatást. A kelta sírok között két lengyeli zsugorított csontvázas temetkezés is előkerült 3 . (BÁM. A. 166-74.). /. sír: K-Ny-i irányú, zsugorított csontváz, baloldalán feküdt, kezei a koponya előtt voltak. A mellékletekalapján férfi lehetett. Mellékletek: kőpenge a halánték felett, világos színű hasítókő a fej mögött. A kéz fölött kőbalta volt, egy csőtalpas bögre fekete alapon vörös festéssel ellátva. A sírfolt hossza 1,50 m, szélessége 1,30 m. 2. sír: ÉK-DNy irányú, bal oldali fekvésű csontváz, gyermek. Kezei előtt elporladt edényt találtak. A sírfolt hossza 1,20 m, szélessége 1,30 m. Kerámia: 1. Háromrészes edényke, alacsony talprésszel, éles hasi töréssel, hengeres, kihajló szélű nyak, illetve peremrésszel. A peremrész belül vörös sávval szélesen festett, kívül a nyak alja és az alsórész alsó kónusa festett vörösen. Az edény rendkívül vékony falú, finom, jól iszapolt agyagból készült, leginkább a zengővárkonyi b/45 típushoz hasonlít, jellegét tekintve a lengyeli kultúra korai (I.) szakaszának végére helyezhető. M: 7,5 lem, P. átm.: 8,80 cm, H. átm.: 11,0 cm, F. átm.: 3,10 cm (9. kép 8.). 2. Kis méretű kerek tál, durva szemcsés anyagú, vastag falú, szürke színű. A zengővárkonyi b/15 típusnak felel meg. M: 3,90 cm, P. átm.: 13,80 cm, F. átm.: 8,20 cm (9. kép 9.). 75. Lengyel (bonyhádi JJ: Wosinsky Mór lengyeli kutatásaival külön dolgozatban foglalkoztunk! Ugyancsak a jelzett közleményben mutatjuk be a lengyeli neolitikus leletanyagot, melynek analízise alapján a település, illetve a temető a zengővárkonyi fejlődés fiatalabb periódusával keltezhető egyidőre, vagyis a lengyeli kultúra korai szakaszának végére. 76. Magyarkeszi - Vadalmafa dűlő (tamási j.): A Tita É-i oldalán, a forrástól K-re eső második, kb. 3-4 m magas dombon, nagy területen (300 m hosszan) lengyeli cserepek is előkerültek paticsos foltokból (Torma 1963.). 77. Nagykónyi I. (tamási j.): A régebben kenderáztatónak használt patak Ny-i oldalán emelkedő 10-15 m magas domb tetejének D-i, Nagykónyi felőli részén lengyeli cserepek kerültek elő terepbejárás során. (Torma 1963.). 78. Nagykónyi II. (tamási j.): A falu ÉK-i szélétől 1 km-re, egy kis É-D-i irányú völgy K-i oldalán emelkedő lankás domboldal Koppány-völgy felőli részén, többek között egy kis lengyeli bütykös peremtöredék is volt. (Torma 1963.). 3 Bóna István professzor az anyagot közlésre átengedte, szívességét ezúton köszönöm. 4 Gaál 1980/A 11
