Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 8-9. (Szekszárd, 1979)

Tanulmányok - Gaál Attila: Késő középkori leletek Tolna megyéből I.

falrészletek, méginkább az ugyancsak ekkor feltárt Árpád-kori és XIV. századi sírok, mégis arra utalnak, hogy az első templomot is a Klastromhegyen kereshetjük, és nem az egykori falu területének valamely más pontján. Figyelemre méltóak ugyanakkor azok az adatok, melyek a szerzetesek klastromhegyi templomán kívül egy másik, ugyancsak Bátán volt kéttornyú templomra utalnak. Pesty Frigyes helynévgyűjtő kérdőívére 1864-ben adott bâtai válaszban olvashatjuk „a Kétágú völgye" elnevezésnél: „ ... jelenleg temető, nevét a' hegy alatt állott kéttornyú templomtól nyerte".

62 Andrásfalvy Bertalan helyszíni gyűjtése, mely szerint a „Vakszerben volt a kétágú templom, Csóka felett az Alszegben, ahol a régi falu volt",

63 nyilvánvalóan a szöveg félreértéséről tanúskodik, mégis egyértelműen vonatkoztatható e másik templomra.

64 A Pestynél szereplő „Kétágú völgye" elnevezést ma már nem ismerik Bátán. Biztosra vehető azonban, hogy azonos a Régitemető völggyel, vagyis leletmentésünk színhelyével, ahol a helynévgyűjtés idején (a XIX. század közepén) használatban lévő temető volt. Ennek megszűntével a korábbi név kikopott a szóhasználatból, átadva helyét a legutolsó funkciót jelző, újabb keletű elnevezésnek. így már érthetővé válik a korábban idézett adat, hiszen a Régitemető völgy valóban az Alszegben, a Csóka közvetlen közelében van. A két terület — Kétágú völgye és Régitemetővölgy — azonosságát, és a templom egykori ittlétét saját szóbeli gyűjtésünk is alátámasztja. Karádi Sándorné, a leomlott partrész egyik telektulajdonosa szerint: „Édesapám mesélte, hogy a Szentegyház helyén mindig is lehetett kapinyákat találni" és bárhol leástak a telkükön, mindenütt nagyméretű téglákra bukkantak. Édesapja és bátyja ezeket ásta ki az istálló építéséhez.

65 Dercsényi Dezső megállapítása szerint a klastromhegyi templom egyhajós, szerzetesi templom volt, s mint ilyen, elsősorban a szerzetesek céljaira volt megfelelő, csak másodsorban épült a bátai híveknek.

66 összevetve ezt azokkal az adatokkal, melyek a szentvér ereklyéhez zarándokló hívek nagy számát jelzik, nem tartjuk lehetetlennek, hogy a kis befogadó képességű klastromhegyi templom mellett, azzal egyidőben, egy másik templom is létezett Bátán. Működésének idejét a rendelkezésünkre álló kevés adat alapján nem tudjuk ugyan behatárolni, de az bizonyosnak látszik, hogy a területen lévő temetőt már a XV. században, és a templom bizonytalan idejű pusztulása után, még a XIX. században is használták. Az újszülött csecsemőt rejtő, késői gyermeksír biztosan kívül esik ezen az időhatáron. Mégis kapcsolódik a temetőhöz annyiban, amennyiben bizonyítja, hogy a lakosság tudatában élt a terület megszentelt volta, s így alkalmasnak találták a közösség használatban lévő temetőjéből kitiltott, feltehetőleg kereszteletlenül elhalt kisgyermek eltemetésére. 61 Gaál Attila—Kőhegyi Mihály : Tolna megye Pesty Frigyes Helynévtárában I. Balogh Ádám Múzeum Evkönyve, n—III (1972) 290. 63 Andrásfalvy Bertalan: Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Tanulmányok Tolna megye történetéből, VII. Szekszárd, 1975. 126. 64 Az ún. „Vakszer" ugyanis nem az Alszegen, hanem a rigóvári rész mellett, a Főszegen van. A Csóka elnevezésű falurész mellett, melyet ma is az Alszög és Főszög határának tekintenek a bátaiak, a Látóhegy, majd a Régitemető-völgy következik. A Vakszer és a Csóka tehát egymástól jelentős távolságban, a falu különböző pontjain található. 65 Ezt a Sallai utca házainak mai lakói is megerősítették, elmondva, hogy ma is igen sok helyen lehet a házak kertjében nagyméretű, lapos téglákat találni. Van aki úgy hallotta, hogy a házak helyén kápolna állt. (Leletmentési jelentés a Béri Balogh Ádám Múzeum Régészeti Adattárában. Lelt. sz. 232—76. 1—2.) K Dercsényi Dezső : i. m. 62. 9 Balogh Ádám Múzeum évkönyve 129