Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 8-9. (Szekszárd, 1979)

Tanácskozás a népviseletről - Knézy Judit: A somogyi nők házi vászon ruhadarabokra vonatkozó utalások a XVIII–XIX. században

ban és az ún. Vízmentén, azaz a Kaposmente Ny-i részén. Ezek az ingek szűk, bevarrott ujjúak, elöl végig gombolósak, nyakukon felálló nyakszegésük van, díszesebb darabjaik sifónból készültek. Ritkábban előfordult felső ingként való használata a Belső-Somogyban is, van néhány díszesebb darab is e vidéken. Ezzel szemben a XX. században gyűjtött kaposmenti és külső-somogyi női ingek között sokkal kevesebb a bő mellévarrott ujjú ing és sokkal több a felsőingként használt díszes szűkimeg. Ezeknek a szűkingeknek a díszítése mindkét vidéken (Külső-Somogy, Kaposmente)

40 mind fehér hímzéssel, mind piros keresztszemes hímzéssel történt. Törökkoppány környékiek viszont sokkal díszesebbek, rangosabbak, mind a fehér hímzések, mind a keresztszemesek tekintetében mint pl. a Gölle, Attala környékiek. A piros keresztszemes darabokat általában fiataloknak készítették. 3. Szoknyafélék. a) bikla; b) péntöl, pendely. A házivászonból való szoknyaféléknek kétféle elnevezése ismert a múlt századi iratokban: bikla és péntő vagy péntel. A XVIII. századi nemesi inventáriumok csak szoknyáról beszélnek. Jankó János feltevése,

41 hogy a felső szoknyaként használt vászonszoknya neve volt a bikla, s az alsószoknyáé a péntöl. De lehetett eltérés a névhasználatban. Vitali a Sió mellett ráncos pentelt említ, viszont a Rinya és Dráva mentén gazdagon ráncolt kiklát (ez sajtóhiba a bikla helyett).

42 A bikla felső szoknyaként való elnevezését a Belső-Somogyban igazolták gyűjtéseink s az ormánsági, drávamenti párhuzamok (pl. a lakócsai és környéki horvátoknál is bikla a felsőszoknya). Lábodon arra a kérdésre, hogy mi a különbség a pendely és bikla között, a következő választ kaptuk: a bikla hosszabb volt, mint a péntöl és feljebb rögzítették meg a deréknál a mell alatt, mint a péntölt, de nem annyira fent, mint a Lakócsa környéki horvátoknál. Más községekben arra is emlékeznek, hogy a felső vászonszoknya a bifcía.

43 Viszont a Külső-Somogyban és a Kaposmentén felső vászonszoknyáról már emberemlékezet óta nem beszélnek és csak a péntölt, mint alsószoknyát emlegetik. 1809-ben a már említett Mikii Bözsi ládájában is csak „pendelyeket" találtak a fekete karton és kékvirágú szoknya mellett.

44 A pendelyeknek vagy a vászon felsőszoknyáknak felsőrésszel ellátott, azzal összevarrt változatai is előfordultak. Csokonyavisontán pl. a fehér gyászhoz ún. hátaszoknyát vettek fel,

45 a Zselicben pedig a vászon felsőszoknyához hozzávarrták a fekete vagy fehér mellényrészt

46 (német Kätzel hatása). De az alsószoknyák között is volt pl. vállpánttal ellátott. A XIX. század első felének női viselete tehát nagyobbrészt fehér vászonból készült, a hétköznapi durvább (pl. kendervászonból, kócvászonból), az ünnepnapi finomabb (kenderből és lenből szálavászon), és bővebb, ráncoltabb. A Balaton és Sió mellékéről viszont már megjegyzi Vitali, hogy hétköznap vászonba, ünnepen pedig tarka cicbe és kartonba öltözik a fehérnép. Csorba kiemeli a M Szép számmal vannak képviselve a kaposvári Múzeum gyűjteményében e vidékek hímzett női szűkingjei. 41 Jankó: i. m. 223. p. « Vitali: i. m. 83. 43 Csököly, Csokonyavisonta RRMA 1211. M Gönczi: i. m. 234. ß Saját gyűjtés 1968. Adatközlő : Csokonai Kovács Istvánné 70 éves. u Saját gyűjtés 1967. Adatközlő : Zóka Pálne 65 éves, Szenna, Zóka Peti Lídia, ref. 76. éves. 234