Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 8-9. (Szekszárd, 1979)

Tanulmányok - Sonkoly István: A fácánkerti kastély parkjának madárcönológiai vizsgálata 1974–1977 között

Szörényi László A FÁCÁNKERTI KASTÉLY PARKJÁNAK MADÁRCÖNOLÓGIAI VIZSGÁLATA 1974—1977 KÖZÖTT 1. A zoocönológia, különösen a madárcönológia magyarországi szakirodalma nagyon szegényes. A vizsgálati módszerek eltérőek, nehezen összehasonlíthatók. A madárcönológia, más néven madártársulástan, vizsgálata helyhez kötött, hosszú, folyamatos munkát kíván, meg kell tehát ragadni minden olyan lehetőséget, amit e három tényező együttes jelenléte biztosít. Három évig a fácánkerti kastélyban éltem és dolgoztam. Alkalmam volt rendszeresen figyelni a park madárvilágát. Jelen munkám a három év (1974 őszétől 1977 őszéig) ide vonatkozó vizsgálatait foglalja össze. 2. Fácánkert a Budapest—Szekszárd vasútvonalon, Szedres és Tolna között fekszik. A kastély a falutól kb. 1,5 km-re szigetszerűen helyezkedik el. Három oldalról nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek, egy oldalról tsz-major határolja. Legközelebbi szabad vízfelület 8 km-re a Duna, fás terület (akácos) 2 km-re található. A kastély löszdomb tetején épült, egy 5,3 Ha-os park közepén. A park érdekessége a nyáron is üde zöld színű tiszafa (Taxus baccata), melyet Papp, mint jellegzetes fácánkerti változatot említ. A parknak kb. a fele kertész által gondozott, kezelt terület, a többi rész ápolatlan, sűrű, bokros, gazos, néhány madárfaj kedvelt költőhelye. A borostyán (Hedera helix) néhol a fák koronájáig felkúszik, sok helyen a talajt is elborítja sűrű szövedékével. A park területén működik a Természet- és Vadvédelem Technológiai Állomás, ahol fácán, mezei nyúl, fogoly, néha egyéb állatok tartásával, sőt tenyésztésével is foglalkoznak. Fontosnak tartom a parkban található fás növények felsorolását, egyes dísznövények és gyümölcsfák kivételével. 1. táblázat: A fácánkerti park fás növényei (gyümölcsfák és egyes dísznövények kivételével) Páfrányfenyő (Ginkgo biloba), tiszafa (Taxus baccata), jegenyefenyő (Abies alba), kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmannia), lucfenyő (Picea abies), vörösfenyő (Larix decidua), erdei fenyő (Pinus silvestris), feketefenyő (Pinus nigra), életfa (Thuja orientális), oregon-ciprus (Chamaecyparis lawsoniana), sóskaborbolya (Berberis vulgaris), juharlevelű platán (Platanus hybrida), szirti gyöngyvessző (Spiraea media), egybibéjű galagonya (Crataegus xnomogyna), cseregalagonya (Crataegus oxyacantha), útszéli szeder (Rubus procerus), gyepű rózsa (Rosa canina), zselnicemeggy (Padus avium), japánakác (Sophora japonica), gyalogakác (Amorphá fruticosa), fehér akác (Robinia pseudo-acacia), pukkanó dudarfürt (Colutea arborescens), cserszömörce (Cotinus coggygria), korai juhar (Acer platanoides), zöld juhar (A. negundo), ezüst juhar (A. saccharinum), vadgesztenye (Aesculus hyppocastanum), csíkos kecskerágó (Euonymus 203