Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 8-9. (Szekszárd, 1979)

Tanulmányok - Sonkoly István: A fácánkerti kastély parkjának madárcönológiai vizsgálata 1974–1977 között

europaeus), fekete bodza (Sambucus nigra), ükörkelanc (Lonicer a xylosteum), ezüst hárs (Tilia argentea), kislevelű hárs (T. cordata), nagy levelű hárs (T. platyphyllos), magas kőris (Fraxinus excelsior), virágos kőris (F. ornus), közönséges orgona (Syringa vulgaris), vesszős fagyai (Ligustrum vulgare), közönséges ördögcérna (Lycium barba­rum), közönséges szivarfa (Catalpa bignonioides), fehér eperfa (Morus alba), mezei szil (Ulmus minor), keleti ostorfa (Oeltis australis), közönséges mogyoró (Corylus avel­lana), közönséges nyir (Betula pendula), szelídgesztenye (Castanea sativa), kocsányos tölgy (Quercus robur), kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), csertölgy (Quercus cerris), vörös tölgy (Quercus rubra), közönséges dió (Juglans regia), feketedió (Juglans nigra), fehér nyár (Populus alba), szürke nyár (Populus canescens), jegenyenyár (Populus ita­lica). 3. A téli aszpektusban (január—február) 44, a tavaszi aszpektusban (már­cius—április) 54, a nyári aszpektusban (június—augusztus) 33, az őszi aszpektus­ban (szeptember—november) 47 alkalommal végeztem megfigyelést. A megfi­gyelések eloszlása aszpektusonként a lehetőségekhez mérten egyenletes volt. Minden alkalommal á hajnali és a késő délutáni órákban a park lassú, folyama­tos körbejárása közben távcsővel szemléltem a madarakat, feljegyeztem azok faj­és egyedszámát. Egy ilyen körbejárás átlagosan 3/4—1 órát vett igénybe. A ma­darak neveinél a Madártani Intézet által 1960-ban kiadott nomenklatúrát vet­tem figyelembe. Háromféle cönológiai karakterisztikát számoltam: Gyakoriság vagy dominancia. Jele: D. (A fajra eső példányszám az ösz­szes példányszám százalékában.) Állandóság vagy konstancia. Jele: C. (A fajra vonatkoztatott megfigyelé­sek száma az összes megfigyelések százalékában.) Egyedsűrűség vagy abundancia. Jele: A. (= Hektáronkénti egyedszám.) 2. táblázat: Fajszám és egyedszám váltakozása aszpektusonként (1974—1977, Fácánkert) Aszpektus Fajszám Egyedszám Egyedszám egy megfigyelésre összesen vonatkoztatva Tél 45 7390 176 Tavasz 52 6968 128 45 7390 52 6968 38 5808 50 7516 Nyár 38 5808 175 Ösz 50 7516 160 4. Legmagasabb fajszám a nagy madárvonulások idején, a tavaszi és őszi aszpektusban található. A téli aszpektus viszonylag nagy faj számának egyik oka a nyitott volierekben való fácánnevelés miatt koncentrálódó magevők, valamint a nyomukban megjelenő ragadozók számának növekedése. Másik oka a fás nö­vények által nyújtott védettség, esetenként táplálék biztosítása. A nyári időszak fajszegénysége egyebek között ökológiai okokkal, pl. a vízhiánnyal hozható ösz­szefüggésbe. 1977-ben a parkban költő madarak faj- és egyedszáma jelentősen megnőtt. Egyik oka lehet az 1977-ben elkészített madáritató üzemelése. 204

Next

/
Oldalképek
Tartalom