Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 8-9. (Szekszárd, 1979)

Tanulmányok - Gaál Attila: Késő középkori leletek Tolna megyéből I.

11. kép: Nemezsüvegek Bajáról (balra) és Bátáról (jobbra). A veretek rossz minőségű, vékony anyaga, valamint széles körű elterjedtségük arra mutat, hogy minden valószínűség szerint nagy sorozatban készített, viszonylag olcsó tömegáru lehetett, mely így a módosabb köznépi réteg számára elérhető volt.

52 Végezetül megállapíthatjuk, hogy a veretes pártaövet tartalmazó gyermeksírt — a datált analógiák támogatásával — a XV. század második felére keltezhetjük. Szórványleletek a temető területéről: 1. Római bronzfibula: A süvegmellékletes férfisír földjében, a csontváz bal lábfeje mellett a munkások egy háromgombos, hagymafejes bronzfibulát találtak. Keller 4. típusába tartozik, így a IV. század második felére tehető53 (14. kép). 2. Sziavon dénár hamisított példánya került elő a pártaöves gyermeksírral azonos mélységből, de attól olyan távol, hogy nem tartozhatott a sír mellékletei közé (14. kép). Az ún. sziavon dénároknak nagy számú hamis változata volt forgalomban, így besorolásuk problematikus. Példányunk leginkább a Károly Róbert uralkodása idején készített véretekkel mutat hasonlóságot.

54 51 Itt hívjuk fel a figyelmet a hasonló korú sírokban talált négyzet alakú csontveretek, és az általunk tárgyalt liliomos bronzveretek közötti igen nagy hasonlóságra. A csontveretek négy sarkán a virágmotívum tudatos használata a csuti 9, 107, és 116. sírok veretein még jól nyomonkövethető (Gerevich László: i. m. 24—25. kép). A kaszaperi véreteken azonban az eredetileg áttörtséget jelző mélyebb furatok a veret középpontjához egyre közelebb kerülve csupán díszítőelemmé váltak (Bálint Alajos: A kaszaperi... xm—

XIV. tábla). A nagytályai temető 15. és 117. sírjai csontvereteinél is jól megfigyelhető ez a leegyszerűsödés. Főként a 117. sírnál szembetűnő, mivel a gondosabban megmunkált veret (V. tábla 2.) még méretében is eltér a többi, jóval egyszerűbb példánytól (V. tábla 3—7.) — Kovács Béla: Nagytálya középkori templomának feltárása. Az Egri Múzeum Évkönyve, X. Eger, 1973. 123. 129 és II. tábla 4—5. V. tábla 2—7. 53 Keller, E. : Die Spätrömischen Grebfunde in Südbayern. München, 1971. 38. 54 Unger Emil : Magyar éremhatározó. Vegyes. Bp. 1961. 13, valamint X. tábla 33. 123