Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 8-9. (Szekszárd, 1979)

Tanulmányok - Gaál Attila: Későrómai sírok Mözs–Kakasdombon

Gaál Attila KÉSÖRÓMAI SÍROK MÖZS-KAKASDOMBON 1974. január elején a mözsi Aranykalász Tsz területének egy részén öntözőfürt létesítését kezdte meg. Az ehhez szükséges alagcsövezési munkák egyik fő akadályát a környék legkiemelkedőbb pontja, a 6. számú főközlekedési út és a Sárbogárd—Bátaszék közötti vasútvonal által közrefogott terület, az ún. Kakasdomb (vagy másnéven Szluha dűlő) jelentette. Szükségessé vált tehát a dombról a termőréteg félrehordása és a homok altalaj elegyengetése a környező, mélyebb területekre. A munkát a szabályos engedélyeztetés nélkül kezdték meg, így arról a múzeumnak nem volt tudomása. Ebből következett, hogy az elfíő leletbejelentésig az erőgépek kb. 8—10 sírt tettek tönkre.

1 A leletmentés kezdetekor a mintegy 600 méter széles munkaterület felénél jártak, túlhaladva már a domb legmagasabb pontján, ahonnan elvitték a 105. sz. magassági pontot is. Szétdúlták a domb lejtőin lévő településmaradványokat, így csak a szétterített földből gyűjthettünk össze szórványjellegű töredékeket.

2 A mözs-kakasdombi leletmentés átnézeti helyszínrajza Budapest \ TOLNA \ BELTELEK IV. SZÁZADI TEMETŐ FELSZÍNI TELEPNYOMOK 1. ábra. 1 A telepnyomok a területen jól láthatók, így az előzetes bejárással elkerülhető lett volna a temető elpusztítása. 1 A 105. sz. pont helyét megtaláltuk és méréseinket ennek segítségével végeztük.