Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.

„Ratzengrund és Ratzenkipel nek" ugy erdő rész, mellyet „Fleichbanknak neveznek; de hogy ezek voltaképpen mitsoda jelentőséggel bírnak, senki sem tudja. — Jegyzés: A legelső Földes urat Székely Istvánnak hivták. — Kelt Varsád April 7én 1864. Wagner Wigand Péter Biró jegyző * 1. Varsád falu, Tolna Vármegyében a Simontornyai járásban fekszik. 2. Varsád falut emberi emlékezet olta mindég Varsádnak hivták, a németek pedig „Warschat" nak nevezik. 3. Varsád falunak neve elejétől fogva mostanáig mindég egyformán Íratott. — 4. Varsád falunak neve 1700 elején tűnt először fel. 5. A' lakosoknak leg nagyobb része Hesszen=Darmstadtbol, ós nemellyek Pfalzi és Frankonai kerületből jöttek. 6. A Falunak eredetéről, az az a nevéről semmi bizonyosat nem tudni. 7. A határban előforduló topographiai elnevezések: „Fordertethäl, Hintertethäl, Szállás, Kühhalt, Gyönkerwald, Longerthal, Schanidersberg, Nüsskipl, Nüssgrund, Hathfeld, Schnokek, Klein Varsád, Zahengraben, Hollergraben, Lichte Eiche, Ratzenkipl, Ratzengrund ( :itt monda szerint valaha Rátzok laktak:) Stoffetsberg, Fleischbank, (:itt Pestis alatt a' falu népessége lakott és mészárszéke volt:) Kalaznoer Kopf, Vogelstange, Trichl, Zimmerplatt, Sauloch, Michltedtschlag, (ritt egy Michel nevű vadász meg gyilkoltatott:) Gastberg, Klettenthal, Fuchskipl, Wolfgrub, Petzeberg, Kukurutzgraben, Lustigthal, Zorngraben, Zornkipl, Hanzabfeld, Ziechberg, Salzack, Stockwiesen. Herrenwiesen, Ziegelthal, Gyönkerlack, Öhlmüttersthäl, Plattche, Zorngraben, Hohl, Hohlkipl, und Waldgärten. — 8. Varsád határos: Győnkkel, Szabatonyi pusztával, Kölesddel, k. Tormással, F. Nánával, kalaznóval és Szakadáthal. Kelt Varsádon Dec hó 9én 1865. Wagner Hainrich Wigand jegyző által Richter VÁRONG 1. A' Megyének, kerületnek, járásnak sat. neve? (az elsőre.) Tolna Megyei Dombóvári járáshoz tartozó Várong Község. 2. A' Községnek hányféle neve él most? Ezen községnek csak egyetlen Neve van valamint helyben úgy országszerte is. 3. Volt é hajdan a' községnek más elnevezése is? Nem volt — mert sem a' Mostani emberek nem emlékeznek más Névre de egyébb adatok sintsenek arra. 4. A' Község mikor neveztetik leg korábban! Várong községnek valóságos eredetéről sémi biztos tudomás sints — hanem hagyományílag van némi adat arról, hogy a' Község már 211 évek óta van meg szállva ezt onnét is gyaníthatni, hogy e' község a' törököknek Magyarországboli végleges kiűzetése után lehetett meg szállva — a törők Uralomnak még most is vannak a' határban itt ott nemű épület romjai utáni nyomai — a hol most a helység fekszik, berkes és erdős tájék volt. 5. Honnan népesittetett ? A népesitésről tsak annyit tudhatni — hogy az ország több vidékeiről lettek az első földes úr, bizonyos Gludovác nevű által oda hozva — a ki eleinte néhányat meg telepítvén 's nekik földeket adván községet lassanként benépesítté — 6. Mit lehet tudni a' név eredetéről? Amint a 4

ik pontban is említve van, hogy a' Község valamikor törők bírtok lehetett és igy ott valami erősség vagy Vár lehetett ezen vár elpusztulván rommá lett — hihető tehát hogy ezen várromról lett a' Község Várongnak elnevezve egyebet erről mit sem tudhatni. .7 A' Község határában elő forduló tőbbí Topographiai nevek? A' Község határos éjszakról Török Koppánnyal, Keletről Lápafővel — délről Nak — és Nyugotrol Szil Községgel — a' faluhoz leg közelebbeső földek és rétek kővetkező Topographiai Nevek alatt ismeretesek — Darudelelő szántó földek — ez, „még mikor a' Község határa a' bozótos berektúl megtisztítva nem volt — a' falu mellett átjárhatlan 21 Balogh Ádám Múzeum évkönyve 321