Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.

helyek léteztek" onnét kaphatta jelen elnevezését — hogy igen sok daru madár szokott a' falunak erre átellenes részén meg telepedni 's az akkoriak mondták egymásnak — nézd hogy delelnek ott a' daruk — Felső földek régente Szilvás név alatt ismert Szántó földek — e helyen az előtt gyümölcsös volt és azért nevezték el Szilvásnak, Cserallya szántó földek hajdan erdőség volt — egy része nem igen régen vágatott ki — Körtvélyes völgy jelenlegis erdő régenten igen híres Makk termő hely volt — valamikor a Piaristák számos sértéseket hizlalták itt — most azonban már megritkult Magyalos ezis a fentebbihez hasonló — Rózsa hegy szőllő föld. — Melencze völgy mívelés alatti fiatal erdő rész — a' fekvése valami Medence formájú lévén ettől kapta nevét — Itt ütközik össze Somogy megyei Koppány és Szili határokkal és azon hegy lánczolattal mely Somogy megyében mellyen be ereszkedik és többnyire erdővel van borítva — e' helyről délnek fordulva következik a' közbe eső szántóföldeket át lépve a' községi legelő Róbor irtás névalatt — ezt pedig onnét vette — mert valamikor ezen vadon helen bizonyos Róbor nevű ember kezdett irtani — itt következik a' Csárdai dűlő — ezen dűlő az itten sokáig fennállott csárdától vette eredeti nevét — ezen Csárdáról el lehet mondani hogy gonosz fészek volt — mert azon kivül, hogy —a' Csavargóknak is menhelyül szolgált — még a' vidékbeli lakosság is egész kicsapongásig szeretett itt mulatni és e közben ember halállal végződő véres verekedések is történtek, — ezek és a' rablók itteni gyülekezete adott reá okot, hogy ezen Csárda szét szóratván, hatóságilag meg szüntettetett — Keresztfai dűlő, Hosszú fold, — szántó földek. — Róka berek hajdan bozót — most kaszálló — az itten régidőben tőmegessen tartózkodó rókáktul vette nevét — Végre Lápaföi dűlő és Malomuti szántó földek és rétek ez utóbbin van egy vizes malom — a' határban több malom helyek láthatók — ezek szinte a' Lápa nevű folyónak a' törők hadjárat alkalmávali el fojtásával lettek meg semísitve. A' hol most a' községi temető van — valami templomnak helyelátszik — a' főidből nemrégen is lehetett termő követ kiásni — mely az épületnek fundamentoma voit — de erre senki sem emlékezik — (hogy miikor volt elpusztítva — a' mostani Szt Egyház a XVIII ik századvége felé épülhetett — Kelt Várongon April 18

an 864 Tóth József biro takács györgy orbán gábor eskűtek Mundy Lajos községi jegyző ZÁVOD Závod községből, Tolna megyéből völgységi Járásból 941 lakossal Závod! község monda után, a nagy török haboru előtt 1500 évben egy 5 templomai, és barátok kolostorával biró Csel nevű város volt, még most is egyrésze Cséli pusztának neveztetik, mely név alatt 4 dűlő földjeik és legelőjök van, ezen legelőn van Szt:Miklos statioja, itt Szt Miklós temploma állott, emez fundamentoma még most is láttzik, ezen tájon többször szántás alkalmával régi pénz darabokra, ágyúgolyókra, csontokra, és más régiségekre akadnak. — Később Ráczoknak kellett itt letelepedni, mert még most is egy uttzája Rátzenstrase nak neveztetik. Utóbb németek szálották meg külföldnek külömb vidékeiről, Merzy birtokos alatt; a határ Kis Vej kei határhoz tartozott, s midőn Merzy által telepíttetett a Kiss Vejkei magyarok nem akarták engedni, s mondották különössen a határ elhasittasa alkalmával (:nem szabad:) t. i. a határt arra vinni, ő pedig felelvén (:de szabad:) s így a Závod nevet is adta volna nékie. A határban dűlők, vagy más tárgyak mellyek nevezetességgel birnák nincsenek. Závodon 1864. Április 5^n Molnár Josef h. jegyző. ZOMBA Zomba községből, Tolna megyéből, hitélyes okmányok hiánya miatt Zomba község részéről a jelen kivánt czél előmozdítására semmi kimeríthető adat gyűjtés nem szolgálható. 864. Május 27

én Pesti Frigyes urnák kézbesítendő. Kohn Mihály Biro 322