Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.

Vjjhegy egészen szöllö, fekvése hegyes völgyes, keletre és nyugotra hajlik határos a' Megyeri határba lévő szöllő hegyei, vörös mocsáros agyag a' földje, termésére nézve savanyu és kevés bort terem, el nevezése azért lett ujj, mivel ez a' Dűlő leg későbben lett szöllőnek ki osztva. Dömörke és Viskalap ennek egy része ki vágott tuskós, más része el vetett Csiharos, a' község által volt egész mostanáig mint legelő közösen használva, hegyes völgyes földje, vörös mocsáros agyag és kavicsos, el nevezése honnét eredt nem tudjuk; határos az Ireghi urodalmi erdővel. Nagy tói keleti Dűlő ez szántóföld fekvése nyugotnak hajlik, egészen ki zsarolt terméketlen, kavicsos és sárga agyagos föld. Csehi Pusztával határos. Nagytói lap Dűlő ez kaszálló többnyire Béka rokkás büdös szénát terem. Nagytói nyugoti Dűlő ez szántóföld keletnek fekszik, szintén kizsarolt terméketlen, kavicsos és sárga agyagos föld; el nevezését ez a' három Dűlő vette, egy hajdan ezen Dűlök felső részén volt nagy álló viz 'tótod-, mellynek jelenleg leg kissebb nyoma sem létezik. Közép Dűlő hajdan Tüszögösnek is neveztetett, ez szántóföld fekvése egyenes, de ki zsarolt sovány föld, el nevezése honnét ered nem tudjuk. Sárfai keleti Dűlő egészen szántóföld nyugotnak fekszik, vizmosásos sárga mocsáros és kavicsos föld, a' határba termésre nézve leg alkalmatlanabb, el nevezése honnét ered, nem tudjuk. Sárfai nyugoti Dűlő egészen kaszálló, jó izü parrag szénát de keveset terem, elnevezési eredetét honnét vette nem tudjuk. Maczai Dűlő szántóföld keletnek fekszik, sárga föld tárgya nélkül semmit nem ér, oldalos vizmosásos,: el nevezését honnét vette nem tudjuk. Deli Puszta leg nagyobb része szántóföld, kevés kaszállóval, ez jó izű parrag szénát de keveset terem, a' szántóföld nyugotnak fekszik meg lehetős jó természetű veres mocsáros talajú föld, termése meg lehetős el nevezését nyerte egy a' falu végén lakott Deli nevű polgár embertől. Tengődön April hó 22^én 1864. Köbli mihál biró TOLNA Tekintetes városi hatóság! Múlt hó 18

án 2261 sz. alatt Tettes járási főbiró úrtól azon tudósitást vettem; miképen Tolna várossá részéről beterjesztett helyneves kimutatás „aligha tellyes" annál fogva pótlólag tisztelettel; még a' következendőket terjesztem elő. — 1. Vajka. — erdő, — melyből Báró Sina Simon Űr évenként nagyobb menyiségü tüzellő fát nyer. 2. Aligvári — előbb csárda, a' duna jobb partján, hol az előbb a' vontatók öszvevárták hajó vontatás alkalmával egymást, és ott mulattak. — jelenleg csak a' helye látszik szántó föld. — 3. Fok — előbb erdő, viz állás és kakás hel, jelenleg Bró Sina Simon Űr birtoka a' lecsapolás által igen duplán termő szántó föld. — 4. Cser. — előbb cserfa erdő — jelenleg legelő és erdő Tolna városi lakosok tulajdona. 5. Fácánkerti dűllő — urbariális szántóföldek. 6. Hosszú dűllő — urbariális szántó földek. 7. Kápolnai dűllő — urbariális szár|tó földek — mellyek az országút mellett épült kápolnáról veszik nevezeteket. 8. Kisképi dűllő — urbariális szántó földek mellyek a' Mözsre vezető út mellett, a' Tolnán most is ellő Rozmajer ferencz család által emelt, kis Kápolnáról veszi nevezetét. 9. Most közép majori dűllő — előbb Csatári „Urbariális szántó földek, — monda szerint állítatik, hogy a' Mohácsi csatázás alkalmával Tomori Pál Kalocsai Érsek hadseregét itt alította öszve — ugyan ott csata is volt. 10. Puskapor hegy — szántó földek, jelenleg Tolna várossá tulajdona — melynek tetején hajdan egy fából épült puskaporos torony volt, még most is élnek emberek, kik erre emlékeznek — mely magától pusztult el, — Ezen hegy tövébe épült az álla315