Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.
dalom részére 14. nagyszerű dohány raktár, hol a' vidéken termelt Dohány szedetik be. — 11. Curia. — Szántó földek, melyek az előtt az uraság Curialis fundussaihoz tartoztak, jelenleg cserébe a' városi lakosság birja. — 12. Serefő — előbb fejér árok — rétség nádas ingoványos helyek, jelenleg úrbéres kaszállók — 13. Nagy szék er( jök Bró Sina uradalmához tartoznak. 14. Homok Domb 15. Klastrom. — mely Tolna várossában jelenleg is fenn áll, az előtt Szent ferencziek zárdája volt, Sz. István Király által épitetett azt huzamosb ideig barátok birták, kiket II ik Jósef Császár pusztított el, — a' Klastrommal egy kapcsolatba nagy templomuk is volt, mely a' Tolnai nagy tüz alkalmával leégvén, az uradalom által tellyesisen lepuisztiitatott, jelenleg Bíró Sina 'tulajdona, s dohány inaktánmalk (használtatik. — Mely felterjesztésem után kérvén a' Tettes városi tanácsot, hogy ezen helyneves kimutatásomat kellő helyére eljuttatni szíveskedjék. Tolnán Decmb 12/865 alázatos szolgája Gyenei Sándor Biro Hely nevek jegyzete! 1. pont. — Tolna várossá fekszik, Tolna megyében a' Dföldvári járásban, a Dföldvári szolgabírósághoz tartozik. 2. A városnak egy Tolna neve éli most, miről ország szerte esmáretes. — 3. Tolna Mezőváros hajdan a' rómaiak alatt Ripá áltának (:magas partnak:) neveztetett, — a' rómaiak idejébe híres hely volt, — mert ez az Antoninus Római itínerárium szerint, a' nagy bíródalom egyik pontjának tekintetett, hogy hogyan változtatott neve által Tolnára nem tudni, sem azt; — hogy ki által, sem azt; hogy mi okból, — mert ennek semmi nyoma nincs. — hogy mit jelenthetett abba az időbe Tolna, — Szt István első magyarkirály idejében is nevezetes hely volt, mert itt ezen Szt király hosszabb ideig tartózkodott és ország gyűlést is tartott itt adta ki a' Pécsváradi apátságra a' megerösittő okmányt, — második István Király is itt szeretett múlatni, leginkább a fejérvári nagy Prépostal, Mátyás Király szinte itt múlatott szakonként, ekkor még királyi város volt, a' mint a' történelem bizonyítja. — II ik Lajos Király mielőtt a' mohácsi csatára imént itt tartott ország gyűlést, — A reformatio idejében, itt igen jeles oskolájuk volt: a' protestánsoknak, azért mondatott arról, ki az okosságnak és tudományosságnak hírében volt, megjárta Tolnát Baranyát; az: az, ezen ember már sóikat tapasztalt, 's nagy Iskolákba volt. — A törököknek ki űzése után, Tolnát a' Szerbiából be tódúlt Ráczok nagyon rontották, és púsztittották; és I Leopold Császár és Király által oda adatott Donatio •útján Vállai® Grófi családnak; és ezen üdütöl fogva uríbárialiis hely lett. — 4. Telepíttéseről senki adattal nem bír. — 5. A' német ajkú lakosok Víttenbergából, a' magyar ajkúak pedig a' keresztes háborúk alkalmával maradtak itt hogy honnan származtak nem tudni. — 6. ik pontra a' 3 ik megfelel. 7. Cseri mező — Cseri, fáczánykerti, hosszú, kisképi, csontos gödri, Kápolnai, homokhegyi, düllő Irtás, Fejér vízi. Kápolnai és foki kaszállók, vajka sziget erdők Faddi — Kaloösai — Bogyiszlói mözsi — szegzárdi — agárdi Medinai puszta apáti, tengeliczi, határok, révi és kajmádi csárdák Közép — Julia — fáczánkert — Simon — Ifigenía. és Kajmádi Majorok. M. Bró Sina ur birtokai — Simon maiori hegy Szöllö Duna folyó a' Bogyiszlói átmetszés^ éta alig hajókázható 86i3 őta Tolnai, rév. —' Homok halom, mellyen hajdan puskaporos torony létezett jelenleg szántó föld. — Nagyszeg, jelenleg erdöközti kaszálló, hol hajdan a' monda srerínt egy kápolna volt, hová azájtatos keresztényiek imádkozni járták. — Aligvárd, egy fok, jelenleg kiszáradtan vesztegel, nagyobb vizekkel szintevizet tartalmaz, mely nevét a hajósoktól veszi, kik aligvárták hogy hajójíkkal a' duna tekervényessége miatt ide énjének. — Vasskapu, a' Tolnai és faddi határon — a' mondaszerént itt hajdan vaskapu volt, hogy ez ki által pusztítatott el, azt nem lehet tudni, máig is a' 316
