Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.

Egyenes Dűlő egészen szántóföld, egy része keletre más része nyugotra fekszik, leg nagyobb része egyenes, egy kis része hegyes völgyes, termékenységre nézve ha trágyáztatik középszerű; el nevezését onnét veszi, hogy ezen Dűlő minden a' határban létező Dűlők köztit a' lieg egyenesebb. Bati keleti és nyugodti Dűlő mind a' kettő szántó föld egy része egyenes, más része hegyes völgyes, fele keletnek, fele pedig nyugodtnak fekszik, termésre nézve középszerű. Bati Dűlő az egészen kaszálló ez igen .ió izü parrag szénát terem de nagvon keveset, ezen rét mellett van egy molnár ház és egy vizes malom, és mind a' három Bati Dűlő hajdan Bati Pusztának neveztetett, 's mái napig is fenn áll ezen nevezete, ezen Dűlő határos alól a' Bedegi fellyűl a' Kányái határral. Répás kúti Dűlő ennek nagyobb része szántó föld. egy csekély része, melly a' Kányái határra dűl kaszálló, és savanyu siksásos szénát terem, a' szántóföld nyugotnak fekszik, többnyire hegyes oldalas termékenységre sovánv, a' Répás nevet hogy honnét vette nem tudjuk, de a' kut nevet a' még most is meg lévő kuttol nyerte. Berki kut ennek nagyobb része szántóföld, kisebb része kaszálló, savanyu siksásos szénát terem, a' szántóföld nyugotnak fekszik, többnyire hegyes oldatos termékenységre sovány, a' Répás nevet honnét vette nem tudjuk, hanem a' kut nevet, a' még most is meg lévő kuttol vette. (Sic!) Kányái határra Dűlő ez egészen szántóföld, nyugatra fekszik nagyobb része kavicsos termékenységre igen sovány, eredetét a' Kányái határtol veszi, a' mellyre nyugotfelöl fekszik. Csetényi Dűlő egészen szántóföld, ezen keresztül megy a' Kánvába vezető ország ut, az egész föld hegyes völgyes természete igen sovány fekvése többnyire nyugotra van, ezen el nevezést hogy honnét vette nem hallottuk. ösi Dűlő egészen szőllő savanyu és kevés bort terein, nagyobb része nyugotra, más része pedig keletre fekszik, földje veres mocsáros: hallomás szerint a' régibb időkben ezen a' területen Ősi nevű falu volt, 's elnevezését is ettől vette. Alsó ösi Dűlő szántóföld egészen, leg nagyobb része keletnek fekszik, földje vörös mocsáros, termésére nézve igen sovány, nevét szintén a' hajdan volt Ösi falútol vette. Czenei Dűlő nagyobb része szántóföld, egy kevés része kaszálló, ezen közönséges szénát terem, egyszer kaszáltatik. a' szántóföld középszerű fekvése nyugotnak hajlik, el nevezését honnét vette nem tudjuk. Fehérhegy ez szőllő nyugotra fekszik, földje veres mocsáros agyag, savanyu és kevés bort terem, el nevezését hir szerint egy a' régi időben szokásba nem volt fehérre meszelt Présháztól vette. Aranyosi Dűlő egészen szántóföld fekvése keletnek és nyugotnak hajlik, hegyes oldalos, a' határba a' legsoványabb természetű föld, nevezetét hogy honnét vette nem hallottuk soha. Kishegy egészen szőllő. ennek fele keletnek fele nyugotnak fekszik, termésére nézve középszerű, külömben savanyu bort terem, nevezete onnan van, hogy ez a' szőllő igen kicsiny terjedésű. Felső Csetény ez még 10 évvel ez előtt mint erdő és közös legelő használtatott de a' fa ki vágattatván jelenleg már szántóföldé alakult: termékenysége mint veres mocsáros rossz talajú földnek igen sovány, és nem ki elégittő, el nevezését honnét vette azt nem tudjuk. Gombás völgy ez urodalmi erdő birtok, áll Tölgy, Cser és Gyertyán fákból, el nevezését veszi a' bö gomba termésről. Nyári Puszta egészen kaszálló a' Tabi és Bábonyi határra dűl, ez az uraság birtoka, de a' község által boglya pénz fejébe használtatott egész 1862

ik évig változhatatlanul, nevezete régi időtül fogva a' mint hallottuk mindég Nyári Puszta volt. Dékánhegy ez egészen szöllö az uraság erdeje közt, keletre és nyugotra fekszik, nagyobb része csiharosbol áll, hegyes völgyes, sovány és sárga göbétses föld, külömben meg lehetős jó izü bort terem, el nevezését honnét vette azt nem hallottuk. Föcze ez egészen urasági erdő, áll Tölgy és Cserfákból hegyes völgyes nevezetessége semmi, nevezetét honnét vette azt nem tudjuk. Csaponéhegy egészen szöllö hegyes völgyes, Északnak, keletnek és nyugotnak fekszik, vörös mocsáros agyag, kövecses termésére nézve igen silány, de jó izü bort terem, mert az öregek nagyon szeretik, eredetét hogy honnét vette nem tudjuk. 314