Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.
6. a' czellák hosszúsága 2 1/2 öl, szélessége 1 2/4 öl, — magassága 7 láb — 7. az Ambituson a' mécsek helyei földpolczon láthatok. Némelyek úgy vélekednek, hogy szerzetes remeték lakása volt, mivel ellenben a' hegy alatt Templom volt, mely máig is Kosbai templomnak neveztetik, azomban már romjai alig láthatók — a' templom előtt a' völgyben forrás kút vagyon — Miklosvár — Fmgú Herczeg Eszterházy Pál ur vadász Kastélya, melyet Fmgú Herczeg Eszterházy Miklós ur 1785 ik évben épitetett, — a' vadas kert köfallali bekerittése pedig 1797 ik évben kezdetett meg, 's alapitatott a' világ hirü vadaskert melyben 1861 ik évig számos szarvas, Dámvad, Őz és vaddisznó tartatott 's télen által takarmánnyal ellátatott, mióta pedig fmgu Herczeg Eszterházy Pál ur által az egész Ozorai Urodalom avval együtt a' Miklosvári vadász kastély és vadkert haszonbérbe kiadatott — azóta abból a' vadak részint ki lövettek, részint télen által éhen elvesztek ugy annyira, hogy jelenleg alig lézeng mint összve 60 db vad és 6—7. vaddisznó, 's abban időnkint szelid disznók és gulya tanyázik, 's így a' világhirü vadaskert ezúttal tönkre tétetett. — Tamási alatt délről foly a' Koppány vize, mely nevét Somogy megyei Törökkoppány községtől vette, 's ez Regöly község alatt a' Kaposeisatomával egyesül. 7ïk pontra Tamási mezőváros, határos Pari helységgel Szemtsei és gonozdi pusztákkal 's majsai adó községgel Megjegyzendőnek találom e' helyen, hogy Tamási Mezőváros eredetéről, — mely már 1719 ik évben mezőváros volt. — Főméltóságu Galanthai Herczeg Eszterházy Pál ur Családi irattárában bővebb tudomást lehetne szerezni. Tamásiban Április 15. 864 Mihálfy Lajos jzö Lendvai Istvány Biro TENGŐD A' községnek tsupán ezen egy Tengőd neve ismeretes országszerte, nem is volt soha más neve tsak mindég ez az egy, \s nem is Íratott másképp soha. Ezen község a' mint a' szállólevél másolatja mutatja 1715 dik évben lett meg szálva. A' község hallomás szerint a' leg közelebb fekvő falvakból népesitetett ; hogy Tengőd el nevezését honnét vette sem irásbol nem tudjuk, sem másképp nem hallottuk. A' községnek van két uttzája keleti és nyugodti sor nevezettel, a' községet csupán tisztán magyar ajkú lakosok lakják, a' községnek 2/3 ad része helvét hit vallású 1/3 ad része pedig romocatholikus, van mind a' református oknak mind a catholikusoknak Templomjok. Papjok és iskola tanitójok, a' falun keresztül folyik egy kis csergedező viz, melly a' falu derekán fakad, de ez néha kivált szárazságba egészen ki is szárad; ezen kis forrásvíz a' faluból a' rétek között melly Boda tavának neveztetik, ki folyik a' szomszéd Ireghi mváros határába fekvő Okrádi malomra; ezen rét jó izű parrag szénát terem, a' termés mennyiségére nézve középszerű, el nevezését nyerte hallomás szerint egy Boda nevű molnár mestertől, a' kinek hajdan ezen rét közti patakon vizes malma volt. Tokaji Dűlő ennek egy része kaszálló és jó izü parrag szénát de keveset terem; — másik része szántóföld ez oldalos keletnek fekszik, földje sárga agyag, 's mivel a' faluhoz leg közelebb van 's folytonosan javittatik ki elégittő terméssel fizet; el nevezését veszi egy az alsó falu végén hajdan lakott Tokai nevű Polgár embertől. Kogyáni Dülö ez egészen lapályos föld, hajdan káposztás kertnek adatott, de azt már több évek olta meg nem termi, 's majd minden évben hasznavehetetlen, el nevezését hogy honnét vette, azt nem hallottuk soha. Malomra Dülö ez oldalos szántóföld, keletnek fekszik igen kevés egyenességgel bir, földje veres mocsáros agyag termékenysége nem ki elégittő, el nevezését vette ezen Dűlő a' mellette Bodatavai rétbe lévő vizes malomtol. Malomkuti Dűlő egészen szántóföld nagyobb részén egyenes fekvésű, keletnek fekszik, földje sárga agyagos termésre nézve ha javittatik középszerű, el nevezését veszi egy a' malmon fellyül lévő mái napig meg lévő kuttol. Értény ut keleti és nyugodti Dűlő egészen szántóföld, ennek egy része keletre más része nyugotra fekszik földje veres mocsáros agyag termésre nézve középszerű; el nevezetesét veszi azon a' két Dűlő közt lévő közlekedési uttol, melly a' szomszéd Értény helységbe vezet. 313
