Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.

6. A helység nevezetét valószínűleg hason nevezetű telepítőjétől vette. 7. A község határában létezik Rácz Egresi Puszta, valószínűleg azért mivel hajdanában ezen tájon Ráczok lehettek, a mit tanúsít azon körülmény is, hogy az itt még látható 'S a községi földek közt találtatott romok máig is rácztemplom maradékai nak mondat nak, 's az ezen romok melletti temető is Rácz temető nevet visel. — Az Egres nevezetre azonban mi adott alkalmat fölvilágosítás nem adható, — a dűlők nevezetei közt megemlítendő a Sashalom magasb fekvésénél fogva; — Koldus dűlő sovány földjénél fogva, Rókalyuk, számtalan lyukaitól, melyekben állítólag rókák tanyáznak, Csontos dűlő, melyben a fentebb említett Rácztemető nyomai észlelhető. — Belátó dűlő emelkedett fekvésű szántóföld. Farkas gödör az előtt bozót most szántóföld, monda szerint sok farkas tanyázott ott. — Csalanyos dűlő homokos sovány szántóföld. PARI Páári, — falu Tolna megyében, dombóvári járásban, melynek Székhelye Tamási mezőváros, — lakosai mind romai katolikusok, németek, kik többnyire magyarulis beszélnek. A' község nevét illetőleg csak a' felhozott elnevezés szokásos, 's más hajdani elnevezésről mit sem tudni. A' községről hagyományok szerint 1700 év körül tétetik legkorábban említés, mely időben a' Rákóczy forradalom alkalmával népesítetett a' már előbb itt lakott, rablással, 's kicsapongással foglalkozó, és a' körülmények szerént majd a' forradalomban, majd az az elleni küzdésben részt vevő Ráczoknak részint kardra hányásával, részint elűzésével a' német birodalomban dühöngő éhség nyomása alatt sinylő, 's boldogabb hazát kereső németek által, kik többnyire a' fekete erdő (:Schvarzvalden:) tájékáról, 's Würtenberg, és Bádenböl költöztek ide. — A' hely nevének eredetéről, 's értelméről a' történelem lapján mit sem találni feljegyezve, azonban — ha annak nyomán indulva tekintetbe vesszük, hogy az előbb Pááriban lakó Ráczok hihetőleg már rokonfajuságuknál fogvais azon Ráczok zászlójáho

z tartoztak, kik előbb Rákóczy hadai által mint hozzá hitszegők, azután pedig az osztrák sereg által mint féktelenkedők keményen megverettek, 's szétszórattak, 's le küzdésükben osztrák részről bizonyos Páár nevű vezérőrnagyis működött, nagy valószínűséggel feltehetni, hogy az elűzött Ráczok lakhelye a' már előbb létezhetett más elnevezés megsemmisítésével — a' diadalmaskodó vezérőrnagy emlékezetére Páárinak neveztetett, mert erre nem hiányoznak példák, hogy a' diadal helye a' diadalmaskodó nevét vettefel. Páári Keletről Regöly, délről Gyula Jováncza, nyugotrol Kocsola, 's Kónyi éjszakról Iregh, 's Tamási Községektűi környeztetik. Határát keresztül metszi a nyugotrol éjszakkeletfelé siető Koppan folyó, mely Török-Koppán — Somogy megyei falutol, mint eredetének hely étül így nevezve — Regöl mezőváros, 's Majsa puszta között Tolna megyében a' Kapós folyóba omolván, gyakori kiöntésével az itteni lapályos fekvésű réteket dúsan 'termékenyíti, de é mellett sokszor tetemes károkatis okoz, ezen folyó fa usztatásra, fenyőfa, s' deszka szállításra is használtatik. A' határban van a' Medgyes patak is, mely a' szomszédos Medgyes pusztától, mint forrásának helyétül elnevezve — nyugotrol délfelé irányt tartva, 's a' Páári területet a' Konyi-iitol elváiaiszitiva :

a' Koppan folyó vizével eggyeisül, nevezetes a' benne bőven található izes riba halacskákról (:grundel:) 's gyakori kiöntései által okozott kártételei miatt. — Malmok hajtásárais alkalmas volna. Ezen két viz 1836 előtt még nem lévén szabályozva, a' falu tőszomszédságában egy — halakkal, 's vidrákkal bővelkedő berek természetes létezésére szolgált alkalmul, hol a' vizi vadászatban gyönyörködök a' sok Sárcsa, 's récze szemlélésében feltalálhatták mulatságukat. A' le csapolás, 's szabályozás következtében itt most a leg szebb rétek, 's szántóföldek vannak, 's ezek a' régi iránti emlékezet tekintetéből még most is Marast-mocsár bereknek hivatnak. A' falu éjszak kivételével minden oldalról erdőktül van körülvéve, meilyek — mint Herceg Esterházy tulajdonáho

z tartozók annyiban nevezetesek, hogy nagy szarvasok, dám vadak, őzek, 's vaddisznókkal bővelkednek, 's magukban foglalnak egy kőfallal kerített országszerte hírneves vadaskertet. Ezen erdök292