Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.

ben délfelé a' falutol mintegy fél óra távulságra épület omladványok, 's> néha ágyú golyók találtatnak, mellyek egykori falu ott létére, 's végbe vitt csatára mutatnak; — az éjszak felől lévő erdőben pedig sirhalmok fedeztetnekfel, mellyek az itteni lakosok által Rácztemetőnek hivatván, azon valószínűséget hordozzák magukon, hogy az előbb itt lakott ráczok ott temetkeztek, 's ennél fogva lakhelyőkis annak közelében, 's nem a mostani távul eső falu terén volt. A' falu dél nyugotti végén, és a' Templom hegy éjszaknyugotti részén mindenütt természetes dombon egy valószinüleges föld váracs nyomai fedezhetők fel, mellyek ezen helyeknek hajdani hadműködések tekintetéböli fontosságát tüntetek elő. — 's az első most Főerdész hegynek hivatik, mert annak lakánál áll, — a' másik Nuszthalberg (:Dióhegynek:) mert a' Dió völgy végében emelkedik. A' falunak négy különnevezetü szőlőhegye van, mely jó veres borairól, 's bőven termő kitűnő nagyságú, 's zamatu őszi baraczkjairol vidék szerte híres; — az első, mely délről kelet nyugot irányában elvonul. Disznó hegynek (:Szauberg:) neveztetik annál fogva, hogy mellette van a' disznók legelője; — a' másik éjszakon Keletről nyugotnak vonuló — Templom hegynek (:Kirschenberg:) mondatik a' szomszédságában álló Templom tekintetibül; — a' harmadiknak éjszaki irányban az előbbenintúl SzentJános hegy (:Johannisklab:) a' neve, hihetőleg a' benne termett valóságos Szent János áldásával teljes jó bor nagyrabecsülése miatt; — a' negyedik: káposzta kerteknek (:Krauntgärten:) hivatik, mert az éjszakfelé húzódó Koppan folyóhoz, hol káposztás kertek vannak a' falu éjszaki véghatáráni fekvéséről nyugotti irányban arczal néz. — van még a' falu délkeleti elején azértúgy nevezett Kopár kálvária hegy (Kalvarienberg:) mert Kálvária létezik rajta, — éjszakon a' Templom, és Jánoshegy között Dióvölgy legelő (nuszthal) mert valaha Diófákban bővelkedett; — Nyugotfelöl a' szántóföldek között a' megyés patakra délnek nyúló birkaluk (:Schaflock:) azért így nevezve, mert nyáron juhok legelőjéül szolgál. A' délkeleten fekvő erdő „falu erdő" nevet visel, mert annak, tulajdona, a' többi erdők Herczeg erdőknek neveztetnek, mert HerczegEszterházy birtokához tartoznak, a' Templomhegy alatti Szántóföldek (:Kirchen Äcker:) Templom földeknek hivatnak, mert annak közelében vannak; — a' káposztás hegy alattiak pedig régi szántóföldeknek, mert az 1802 Urbarialis szabályozás előttis megvoltak, —' a' Koppan folyón túl a' falutol nyugott éjszak felé öt dűlő létezvén, — az első kut dűlőnek mondatik, mert a' megyés folyó hosszábani elterjedésénél előtte egy — a' folyó mellett álló kut van, déli fekvéssel; — a' másik hosszú dűlőnek mondatik, mert a' többi közt legnagyobb kiterjedésű: — a' harmadik közép dűlőnek, mert az a' négy másik dűlő között van. — a' negyedik kis dűlő, mert a' többi közt a' legkisebbik, — ezen dűlők a' falutol nyugott éjszaknak feküsznek a' Koppan folyóntúl, 's ezen irányban megyés puszta határáig vonulnak; — az ötödik dűlő a' Koppan folyó nyugoti oldalán déltül éjszakfelé terjedvén, egy részben mocsár dűlőnek (:marastgewandt:) neveztetik az előbb mocsárt képző folyó melletti közelsége miatt, másrészben pedig Kender, 's Káposzta földnek (:Hauffeld és Krautgärten:) hivatik, mert rajta többnyire ezen termékek termesztetnek ; — a' medgyes patak, 's Koppan folyó mentében sok szénát termő rétek léteznek. A' megyés patakmellett lévő rétek Völgyrétek (:Thalwiesen:) név alatt ismeretesek, — mert két dombos szántóföld között elvonuló völgyben vannak; a' falu végén nyugotra a' Koppan folyó keleti oldalán lévő rétek házi réteknek ( :Hauswiesen :) mondatnak, mert az urbarialis földek kiegészítő részét teszik; — a' Koppan mind két oldalán elvonuló többi rétek mocsárberek (:mar ászt wiesen:) réteknek hivatnak, mert a' kiszárított mocsárból képződtek. Vannak még jegyző, mester, templom, pap, falu föld, 's rétnek el nevezett földek, 's rétekis, a' mint az eggyik, vagy másik birtoklásához tartoznak. Említést érdemel még a' disznóhegy tövében elvonuló árokban található fazekas föld, onnét nyerve ez elnevezést, mert a' gélen tsérek által használtatik. — Páári April 6kán 1865. A' Páári Egyház törtenelme után — Közli: Sághy Ferencz jegyző. 293