Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.
A határ délről éjszak keletnek — a Baranya megyéből kinyúló mecsek— (pécsi hegyek:) kel kapcsolatban álló hegyekkel övedztetik (:félkor alakban:) 's egyes részeinek — mint „öreg uj hegy" „Konkolos" „Kis Némedi", „mély állás" „Nyugodó" „Kis és öreg Szt János" elnevezésének eredetéről vagy jelentőségérül semmi bizonyos nem tudatik, —• egyedül a „Hidegvölgy" és a' „forrás" szőllő hegyek — gyanitatják — hogy tulajdonságaik után nyerték a nevet, mert a Hidegvölgy még a ? legmelegebb nyári napokban is mérsékelt legü — sőt alkonyatkor hűvös, — a' „Forrás" pedig a mellette levő forrás után. — „Szt Péter" ez valamikor külön puszta volt, most csak egy szőllő hegy viseli a' nevet — A határ éjszaki része jelenleg csak „Külső, és Belső Bozót" nevezet alatt esmertetik — minthogy az egyesült Kapós Sió folyó által vágatik kétfelé — 's csak az öregebb emberektől halható elnevezései egyes részeknek pld: Koma Sziget, öregsziget, Dombos Sziget, Tiszta tó s több e féle — emlékeztetnek arra: hogy e' rész nyugottol északnak még 1825 k év előtt — mint a Kapós folyó szabályozása előtt nádattermő mély vizű ingovány volt. — Kelt Némedin April 8 1864. Zsigmond László jegz NÉMETKÉR 1. Német Keér községből Tolna Megyéből. E z fekszik Dunaföldvári Szolgabirói járásban Soproni kerületben: határos éjszakról Fehér megyei Czecze község és Hardi pusztával: keletről Dunaföldvár város határjávaL délről: Paks M. városhoz tartozandó Gyapai pusztával, nyugotról Tápéi pusztával, ennek vidéke semmimás különös elnevezéssel nem bir. 2. Német Keér községnek semmiféle más neve jelenleg nem említetik, — Ország szerte ismeretes neve a jelenlegi. 3. Hogy volt é hajdan e községnek más elnevezése, — erről községünkben bár 80 Éves életkorú egyének kikérdezve lettek — senki nem emlékezik. — Több szóbeli hagyományok azt említik, hogy ezen a Magyar kir. Egyetemi Alapítványi Dföldvári uradalomhoz tartozandó birtok hajdan többnyire csak erdőségből állott, s részint hogy azon erdőségekben magokat megvonni szokott rablók és tolvajok gyérüljenek és megsemmisüljenek — részint mivel gőzhajók és vasutak nem lévén a katonaságnak Nagy Doroghról Dunaföldvár felé való szállításra az állomás távol levén a dűcső emlékű II Josef Császár 1785 Évben külhonból s leginkább Mainz s más egyébb Némethoni vidékek tájékáról ide Német ajkú lakosokat szállított, s mindőn ezeknek itt házak és telkek osztattak volna ki, így szollítattak volna fel „gehher" (:jőjj ide:) s így azután innét eredett volna Keér, — azonban e szóhagyomány hitelességgel nem bír azon oknál fogva, hogy midőn a Német keéri lakosok e községet ezelőtt 79 Évvel megszállották — akkor itt a község helyén melly erdőség volt hol jelenleg az Urodalmi fő vadászi lak létez egy Csárda állott, és ezt már az időben is Kéernek nevezték, melly utóbb azután az itt letett vagy letepedett Németajkú lakosokról elneveztetett Német-kéernek. A község e szerint 79 Éves és bár 1796 Évről s igy ezelőtti 68 Eves irományok léteznek a községi levéltárba, de hogy a községnek e neve valósággal honnét ered kinem nyomozható. 4. A község legkorábban említtetik 1785 Évben 5. Honnan népesítetett? Külhonból Mainz tájékáról 6. Mint fentebb 3 ik szám alatt előadatott. 7. Községünkben semminemű hely név valamelly különös elnevezéssel nem bír, vagy szomorúan kelletik meg vallanunk azt talán csak nem tudjuk. A falunk felsőrészén kelet felől van egy néhány holdból álló Erdő és Szántóföld itt a Szántóföldeket Czigány erdőnek hívják hajdan ottanyázó Czigányokrol kik ott néhány putrikban laktak. Bikarét a községen felől éjszak felől közel a Czigány erdőihez nevét onnét nyervén hogy az előtt bikák számára ott széna termeltetett. — a többi dűlők nevei: Pótlék dűlő a községtől éjszak keletre melly pótlékul adatott a telkek kiegészítésére, Magyalos dűlő, hajdan ez erdőség volt és magyal fákkal telve. Uj törési Szőllő és Uj törés dűlő mint kettő erdő irtvány mivel utóbb lett szőllővé és szántó főiddé átalakítva innét nyerte nevét új törés. Hátföldi dűlő (:Buckel Acker:) nevét onnét veszi hogy a határbeli több földek közt ez hegyháton — fekszik. Paksihatár dűlő a községtől délnek fekve a Paksi határ mellett, Közép dűlő, minthogy a földek közép táján fekszik, Hoszú dűlő, nevét onnét veszi 285
