Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.

hogy a N.kéri határbeli szántóföldek közt leghoszabb. Körtefái dűlő a benne volt vadkörte fától — Cseresnyési dűlő a mellette állott Cseresnye fától vette nevét — Erdei dűlő a mellette lévő erdőtől, szűrűskerti dűlő a szűrűs kertekről Teleki 1, 2, 3, 4,

ik dűlő, — a telkek legjóbbik részét teszi, Kisherés a benne termeszteni szokott loher takarmányról — Bodzási a benne teremni szokott földi bodzákról Kunyhó Erdő a bennelenni szokott vadász gunyhóról, Homoki szőllők nagy homokjaikról Rozsahegy szőllők minthogy az is valaha erdő volt hihetőleg a benne teremni szokott vad rózsa bokrokról Kisházas szőllők nevőket onnét veszik hogy azok legtőbbnyire kisházasoknak lettek kiosztva — Öreg vagy Barát erdő, az a községtől nyugotnak fekszik közel a Tápéi határhoz melly ez előtt Jesuiták birtoka volt hol a Jesuiták gazdaságot vezettek — ezen Erdőt az előtt mintegy 60 Evvel a Dfőldvári Barátok kaszálgatták innét veszi Baráterdő nevét. Ezen itt előadottak mind olly tárgyak mellyek nevezeteséggel nem bírnak. Mégis továbbá Német Keér községünktől délfelé mintegy félóra járásnyira de szinte határunkban van egy szélhordta homokból emelkedett hegy, melly közönségesen — Látó hegynek neveztetik, minthogy ennek tetejéről minden irányban mesze elláthatni, ez a Triangulator mérnökök által szinte fix pontnak jeleltetett ki, a közelebbi elmúlt években, — ezenhegy mellett midőn N.Kér 1785 Évben megszálva lett egy templom romiadványai látszottak melly még akkori idő tájban mintegy 4—5 láb magosságu erős kőfalat mutatott — 80—85 Eves öregjeink bizonyítása szerint utóbb e templom romokból épitetett Pakson a Reformálta templom, ugyan azon öregek állítják hogy a szóhagyomány szerint ez hajdan Törők mecset lehetett, de hogy e tájon, hihetőleg valaimelly községnek kellett lenni azt bizonyítják a volt templom helytől jóval távolabb eső, s a szélhordta homok által egészlen betemetett kő omladékok, miután nem ritka eset volt, hogy itt különféle vasak sarkantyúk pénzek és edények találtattak — de fájdalom ezekből sem a nemzeti museumba sem más biztos kezekbe illy történeti műemlék jel nem jutthatott el. A pénzeket picziny apró ezüst pénzeknek mondják mellyek furcsa figurái miatt olvashatatlanok lévén hihetőleg törők pénzek lehettek — ezen kivül ott tapasztaltatott temetőhely is lenni, mi kétségkívül bizonyossá teszi azt, hogy itt hajdan valamelly régi idő korból lakosok voltak, — A községi levéltári iratokból azonban ennek nyomára jönni nem lehet, hogy vallyon ez melly időből való s itt miféle ajkú vagy nemzetbeli lakosok lehettek. Mostan helyét az eke hasítja és a szél fojdogalja. Nemet Kéer April hó 22. 1864 Nagy Jósef Biró általam Papp György jegyző OZORA 1. Tolna megye, Soproni kerület, Dombóvári járás, a' járás bíróság székhelye Tamási. Megjegyzendő hogy a' járás 1860

ik év előtt 12 folytonos évig Tamási kerületnek, vagy is járásnak is neveztetett. 2. Az ember emlékezetétől, és históriai adatok után is mái napig a' mező városnak neve Ozora. Eredeti magyarázata nem tudatik. Talán a' ráczoktol veszi eredetét. 3. Tudomásunk, 's szokott elnevezés szerint a' Városnak más neve nem volt. Meg jegyzendő: hogy a' község határában még két elnevezés fordult elő, ugy mint — Dorog —, és Döbrönte. Ezen elnevezésekből a' régi öregek azt következtetik: hogy a' Dorog — nevű föld térségben, mely dél felé nyugszik, falu, és valóságos benépesedett község volt, és állítás szerint templomja is volt a' községnek, valamint a' Döbröntei föld térségen szinte falu, és templom volt, azonban a' legutóbbi török háborúban mind a' két falu elpusztult, és jelenleg a' lakosok keze között van azon földnek egy része, a' földnek nagyobb része pedig a' földes uraság fő méltóságú Herczeg Eszterházy Pál birtokában van, és Dorogon, és Döbröntén ismét 1860

lk évtől több gazdasági épületek állitattak fel, és pusztai elnevezést nyertek, és Dorog, Döbröntei pusztáknak neveztetnek. 4.

er Ozora a' históriai, és több adatok szerint már szent István király idejében is említetik. 5. Azt tökéletesen meg mondani nem tudjuk, hanem jelenleg egy általában az öszves lakosság, tisztán magyar nyelven beszél. RC. 3900. és mint egy 100. izraelita. 6. Adataink nincsenek, hanem minden tekintetben, a' fentisztelt herczegi levéltárakban buvárlat utján számos, és nevezetes eredetiségekre lehetne jönni. 286