Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.

3. Egyéb elnevezése nem volt; mert sem a most élő emberek, kik között 80 éven felüliek is találkoznak, nem emlékeznek más elnevezésre, sem pedig régi irományok nem léteznek, melyekből más elnevezés ki vehető volna. 4. A most meglevő községnek valóságos eredetéről bizonyos tudomással senki sem bír; azonban a létező egyházi iratok közt ezen község 1772 ben 'mint anyaegyházzal bíró fordul elő. Azelőtt tehát bizonytalan időkig a szakcsi anyaegyházhoz tartozván, meg sem lehet határozni, hogy mikor lett e néven legkorábban említve. A létező egyházi iratok a szakcsi anyaegyháznál adhatnak erről kellő felvilágosítást. 5. A népesség bizonyos eredetéről írásilag semmi bizonyíték sem szól, azonban a most élő emberek tudni akarják, hogy a község az ország több megyéjéből, jelesen Somogy, Baranya sat. megyékből családonként gyülekezve elejénte egy kis községet formáltak, és vannak számosan olyanok is, kik vezeték vagy előneveiket azon községtől vették, és utódaik is azt használják ahonnét származtak. Ilyenek a Tormásiak, Taszáriak. 6. A hivatalos egyházi iratokban két „k" betűvel (Nakk) iratik; de különben eredetéről semmi bizonyosat nem tudni. 7. Ezen község határos éjszákról Lápafővel és Váronggal, keletről mielőtt az úrbéri regulatio bekövetkezett volna határos volt Szákcs mezővárossal, a bekövetkezett Úrbéri Szabályozás után keletkezett uri birtok elválasztván e községet a szakcsi határtól, jelenleg keleti szomszéda Nosztán puszta; délről Hetény és mami pusztákkal, melyek Somogy megyében vannak, és végre nyugatról ugyan Somogy megyében levő Szili községgel. A faluhoz legközelebb eső szántóföldek és rétek következő topograpíhiái nevek alatt fordulnak elő. Almási dűlő, szántó föld és sári rétek. Az első valószínűleg az ott hajdan fennállott és vadonnőtt körtvély és almafáktól az utóbbi pedig mocsáros hely lehetvén valamikor, a mocsároktól vehette elnevezését. Kőlábi dűlő, az itt fennállott kőláb vagy oszlopra állított szobortól vehette elnevezését. Érmelletti dűlő: Ezen földek alatt meszebről keletkezett ér vagy folyócska, csermely húzódik, innét vette elnevezését. Itt köziben esőleg megemlítendő, hogy a községnek egy jókora kiterjedésű legelője van. E legelő résznek nyugati végénél kezdődnek a községnek legjobb szántóföldei, valamint átaljában az egész határ, ugy ezen hetényi és inámi dűlő ,név alatt ismeretes földek meglehetős rónaságu fekvésüek és termékenyek. A falu alatt egy jókora kiterjedésű 35 hold nádas húzódik el, melynek épen közepe táján az úgynevezett m'alom árok választja el Tolnamegyét Somogytól. Ezen bozótság éjszaki végén kis Mersi név alatt fordul elő egy kissé emelkedettebb rétség, a nevét ezen -helyiség a szomszédos inámi pusztának egyik kiegészítő részét képező Mersi pusztától veszi. Ezen Mersi puszta pedig hajdan bizonyos Mers nevű magasrangu katonatisztnek tulajdona lévén, róla neveztetett el. Végre a községnek éjszaki részén végződő legelőbirtok ökörélés, somosi és rokaberek név alatt ismeretes. Valamint az almási név alatt előfordult dűlő a mondott vadgyümölcs fáktól úgy az itt érintett somosi berek is somfáktól, melyek régen itt tenyészhettek, neveztetett el. Ebből azt lehet következtetni, hogy e községnek éjszaki része régente erdőföld lehetett, és így Nak községnek határa röviden de körülményesen le van írva, a lakosság pedig egészen magyarajku és rom. katholikus hitvallású. Nakon, április 19én 864. Szemennyei Mihály lelkész Kaposy György tanító Gunda Lajos jegyző Kétyi György Biro NAGYSZOKOLY Nagy Szokoly falu Tolna Vmegye Dombóvári járásában, az ujabban megtelepített községek közé tartozik. A község alapitója bizonyán Kováts János volt, ki azon időben Somogy megyében kebelezett Igal nevű községben lakván 1720

dik évi Januar 24röi keit szálló levél folytán f. M. Galánthai Herczeg Eszterházy Josef földes Uraságtol engedélyt nyert arra, hogy „Nagy Szokoly" nevű pusztát megszálhassa. Mivel a pusztának fekvése valamint a mezei gazdászat ugy a ló, szarvasmarha és juh tenyésztésre igen alkalmas volt egy pár év alatt a meg szállok száma oda szaporodott, hogy a jelen falu térségtől nyugatra eső kis Szokoly, és a keleti részen fekvő Szent Mártonyi puszta is Nagy Szokolyhoz csatoltatván rendes Úrbéres községgé vált, hogy a 280