Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.
telepítés leginkább Helvetiai hitvallású magyar ajkú szállókból állott bizonyítja azon tény hogy a Reformata vallásuaknak már 1727 ben rendes lelkésszük volt. A községben három vallás felekezet vagyon Reformata 1445 lelket számit Evangelika 336 lelket számit Rom. Catholika 327 lelket számit. A Reformata és Evangelika gyülekezetnek ön alio rendes lelkészeik vagynk a R. Cathol: a Tóth Keszi szomszéd anyaegyhazhoz tartoznak, minden gyülekezetnek temploma vagyon, a templomukat minden patrónus nélkül a gyülekezet tartja fenn. a lakosság tiszta (magyar ajkú. Az egész község jelenleg áll 375 házból 112 volt úrbéres egész telek, és 38 telket képező nemesi birtokból a község határa 5289 cat. holdat tesz ezen térségbül 301. cat: hold szőllő, 200 cat. holdat képez a fenn mondott közös legelő es közlekedési utak a többi térség szántóföld, és rétet foglal 'magában. Az volt úrbéres jobbágyság a földes uraságtol elkülönítve vagyon — szöllo hegyét a dézma alul megváltotta — de a határ még a tagosítás jótékonyságát nem élvezheti ez ideig. A község a siófoki vaspálya állomástól 3 órai — a felső ireg'hi csk Posta állomáshoz 1/2 órai távolságra vagyon. Nagy Szokoly April 20. 864 Molnár Ferenc jegyző NAGYDOROG 1., Nagy — Dorogh helység tartozik Tolnamegyéhez székihelye Szegzárd, Földvári járáshoz székhelye Duna Földvár éhez tartozó Földesi pusztában; — fekszik a' Nádor csatorna mentében, mely folyaim a' külömben vizenyős terület hasznosítása czéljából József nádor idejében ásatott, minél fogva eme elnevezését nyerte; — ezen csatorna Fehér megyében lévő úgynevezett Velenczei tőből vévén eredetét Agárd Tolnamegyei falu határában egyesül a' Sió folyammal és Tolna mező város alatt a' dunába szakad 2., A községnek csupán egy neve áll ,.Nagy=Dorogh" ez ismeretes ország szerte. — 3., Tudomás szerint más elnevezése nem volt 4., A meglevő históriai adatok szerint a' község 1626 ban már fennállott Decsi Lőrincz papsága alatt, 1674ben elpusztult — 1695ben ismét visszaszivárogtak a' lakosok, végre 1704 ik revolutioban eloszlottak de 1712 ben ismét visszajöttek a' kik életben maradtak; — templomot éoítettek 1774 ben tornyot pedig 1788 ban Mária Therezia engedelméből a' fundamentum kövébe tététett chronosticon szerint; Astra petVnt aqVILae;ast paLLescens LVna bi Cornls obsCVras VMerat noCtes neC fVLget Vt ante: czelzás lévén az akkori törökökkel való háborúra, kiket a' Romai és Orosz sasok jól köröm közé szorítottak. 5., A község emlékezetet túlhaladó idő óta áll: hogy azonban honnan népesült erről adatok nincsenek. 6.. A község nevének eredetéről mi sem tudatik. 7.: Topograbhiai nevek: Ujtörés, a' legelő elkülönzés után szántóföldnek feltört legelörész; ökörrét az úgynevezett ökörréti legelőre dűlő szántóföld; Papdülő elnevezését az abban fekvő lelkészi földektől nyerte; — Nagyhegyi dűlő abban levő hegyről neveztetik; Bikácsihatárra dűlő Bikács szomszéd községről neveztetik így. Ország uti dűlő, a' Fehérvárról Szegzardra vezető útvonalra dűl innét neveztetik; Pusztaszőllőki dűlő hajdan szőllő volt; Felsőfaluvegi kertek, Teknyő dűlő medres voltánál fogva neveztetik annak. Kerektói dűlő, benne azelőtt tó most egy kerek mocsár létezik. Temetői legelő a' temetőre dűl.; Sárréti dűlő a' Sárvíz csatornára dűl, Hosszukenderföldi dűlő; — Falunfölüli kaposztáskertek, Alsófaluvégi kertek, Vermes dülö régebben a' községi lakosság terményeiket az ott ásott verem csoportozatban tartották. — Vadas dűlő vizenyős volta miatt repülő vaddal bővelkedett, Balogszigeti dűlő hajdan Balog család birta, Kenderföld Laposi dűlő — lapályos fekvésű, Nagydzsindzsa régebben ingoványos. Birosarki régebben mint községi birtok a' falulbirájának használatában volt, Méhes fok egy víz fok melynek közelében ezelőtt méhtenyésztés létezett, Kajdacsi dűlő a' szomszéd kajdácsi határra dűl Sashegy, Csuhustói dűlő ezelőtt ingoványos és mocsáros volt, Czigány dűlő, a' falu alatt hol czigányok tanyáznak. Homokhegy szélhordta homok, Vizes dűlő vizenyős fekvésű, Keritési dűlő, kerített szántóföld, Gödör dűlő egy mely viz gödör van benne, Tengeliczi dűlő — Tengeliczi határra dűl, Haraszti dűlő régebben erdő, Banai tó bizonyos Banai nevű csősz ásta, Tófenék mocsaras hely; Ér dűlő, •— for281
