Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)
Kiss Ákos: A nagygörbői közbirtokosság múltjából
történt, hogy Csefalvay alispán 1820 telén Budáról a legnagyobb jégzajlás közben vitte át csónakon Pestre Miskey József özvegyét, Fekete Zsófiát, hogy az a bíróság előtt a kitűzött időben megjelenhessen; ezt az eseményt széltében emlegették. 61 A XIX. század első felében az eredetileg Bars megyei setétkúti Setéthek Tinnye—unyi közbirtokos családjából, majd Setéth Józsefek éltek hosszabban a görbői birtokrészeken. 62 A század első negyedében állott Tolna vármegye élén — 1804—1813. között másodalispánként, majd 1824-ig első alispánként — Csefalvay Ferenc. Csefalvay alispán, aki Klimó Györggyel, a tudós történész pécsi kanonokkal tudományos érintkezésben is állott, örökre beírta a nevét az irodalomtörténetbe, hírneves patvaristájával: nála töltötte joggyakorlatát 1822-től Vörösmarty Mihály. Csefalvay alispán megértő, jó principálisa volt az ekkor már javában alkotó nagy költőnek. Pártfogóan viseltetett a peres és közigazgatási iratokból a poézis felé fordult nem mindennapi jurátus irányában. Csefalvay egyengette Vörösmarty bírói pályáját is. Javaslatára vált lehetővé, hogy a jurátus-poéta a vármegyei törvényszéken, a sedrián is gyakorlatot szerezhessen. A költő 1822. novemberében Börzönyről jött joggyakorlatra Csefalvay alispánhoz; utóbbi sógora, Perczel Sándor ajánlotta volt hozzá. A Vörösmarty-festette kép nyomán hallunk arról, hogy Görbőn akkor vidám napok folytak. A Nedeczkiek, Csefalvayak, egy-egy Setéth, Miskey között a nagy költő életének egyik rövid, de gondtalan, szép korszaka telt. ,,Víg élet folyt, tréfa, elmésség egymást érte", halljuk a Gyulai Pál írta életrajzából. 63 Görbőről levelezett Teslér és Klivényi barátaival; írói pályája igazán itt indult. Csefalvayék kúriájában kezdett hozzá Zsigmond király című drámája, sőt a Zalán futása megírásához is. A görbői közbirtokosság élete, mindennapjainak képe költeményeiben is fel-felmerül. 1823-ban itt írt Patvarista című versében a „földes urunk Görbőn" rész utal Csefalvay Ferencre. A Teslér barátomhoz c. költeménye pedig leendő görbői életére céloz. Csefalvay alispán azonban 1824-ben meghalt. Tudjuk, hogy egyik örököse Lizi leánya volt. Vörösmarty Tolna megyéből távozta is e halálesettel függhetett össze. A XIX. század első évtizedeivel a tinnyei és a görbői közbirtokosságok közötti birtoklási, gazdálkodási kapcsolatok folyamatosan megszűntek. Olykor még hallunk a Tinnyén élt Setéth család görbői hasznairól. 64 1828-ban itt a következő birtokosok voltak: Csefalvay Sándor Huszár János özv. Csefalvay Ferencné Hyros Ignác (sz: Miskey-leány) Jeszenszky György Cziglényi János Koltay István Csenkey Benedek Miskey Sándor Divéky László Nedeczky Ferenc Friebeisz Anna Rimóczy István Gaizler Antal Salamon Andrásné A baráti Huszárok közül Imre Esztergom megyei alispán fia, János élt ekkor Tolna megyében; itt megyei esküdt volt. Ellenben a századfordulón Görbőn lakott id. Miskey József, már a köznemesség alsó szintjére süllyedt, írni-olvasni sem tudó egyén volt. 01 PMLT Processus terminális, fasc. 169. nr. 69. 62 PMLT Vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek. 1842. 5672. sz. 63 Gyulai Pál: Vörösmarty életrajza. Bpest, 1884. I. k. XIII. 6 ' 1 PMLT Index topogr. Actor. Judic. Miscellanea. 1821. fasc. 9. nr. 1616230
