Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)
Kiss Ákos: A nagygörbői közbirtokosság múltjából
A reformkorban a két rokon közbirtokosság között már mind kevesebb kapcsolatok egyikét említve: Nedeczky Sándor élt ekkor Görbőn, aki a tinnyeieket is érintő, már évszázados múltú okiratokat őrzött magánál. Amikor 1844-ben meghalt, Tinnyéről Miskey Sándor „családi levéltárnok" vezetésével bizottság utazott Görbőre, hogy a családi szervezetet érintő olyan okiratokat elhozzon, amelyektől valaminő jogaik bizonyítását remélték. Majd 1845-ben még Nedeczky Ferenc adta ki a Tinnye—unyiak részére az ottani családi ágakra vonatkozó iratos anyagot. 65 Ezek a kapcsolatok a reformkor múltával be is fejeződtek. A javait elherdáló Miskey Borbála az utolsók egyike, akinek Tinnyéről itt még valamelyes java volt. De éppen általa tekinthetünk be Görbő akkori viszonyaiba. A puszta határa 4500 hold lehetett; Móróné Miskey Borbála 46 hold 1100 négyszögölnyi része ugyanis az egésznek l/96-od részét tette ki. Az egyéb, ekkorra már közmondásosán lecsúszott Miskeyek ugyancsak sorra adták, vagy zálogosították el részeiket, így Miskey Erzsébet 1828-ban 50 váltóforintért Csefalvay Sándor Görbőn élt Tolna megyei alszolgabírónak. Egyes Miskeyek viszont most is, így Ferenc még 1846 előtt idehúzódtak. A görbői közbirtokosok között Csefalvay Sándor gazdálkodása is a kuriális hely köré történő vagyontömörítést mutatja. Ö Tinnye—unyi kisebb részét az ottani Hyrosék segítségével adogatta el, míg ő maga cserében Görbőn segédkezett amazok itteni vagyona kezelése, terményeik értékesítése körül, „nehogy a semmirevaló Hajdúnak szokása szerént belőle ki calculaij on . . . zsupp árát is kérd el tőle . . .Komám asszonyt pedig tisztelem. . ." Csefalvay Sándor tinnyei, unyi felbomló birtokaiból 6000 forint érőt 1827-ben Hegedűs Ferenc szerzett meg; azok a kor szokása szerint zálogos jószágok formájában ugyan már megelőzően is a kezén voltak. Ekkor jutott a tinnyei Csefalvay kúria is — utoljára Luksz Józsefé — a Hegedűs család, majd az oda benősült Szokoly Viktor író, lapszerkesztő birtokába. Hegedűs Ferenc 1830 tájától Sándor Móricnak, az Ördöglovasnak ügyvédje és intézője volt. A görbői és a tinnye—unyi közbirtokosok egyébként Buda—Földvár—Simontornya irányítással leveleztek. De a görbői Csefalvay Józsefnek 1828-ban még a csallóközi ősi fészekben, Cséffán is voltak jószágai. 66 Csefalvay Teréz élt ekkor még Görbőn; 1828-ban kelt végrendeletében a magányos birtokosnő életébe tekinthetünk be. Betegségében hűséges szolgálójára 100 forintot, a pincehelyi templom számára miseruhákra 700 forintot — de ebből valamelyes a görbői kápolnára is jusson —, b. Huszár Zsófika kiházasítására 500 forintot, stb. hagyományozott. 67 A szabadságharc időszakától alig van többé hírünk a görbői közbirtokosságról, valamint annak a Tinnye—Uny—jászfalusi Miskey családszervezettel való kapcsolatairól. 1850-től a helységet a Bach-korszaki közigazgatási rendezés az adóközségek sorába emelte. Ebben az évben Csefalvay Ferenc a közeli Szentkúton kápolnát emeltetett. 1890-ben még mindig találunk Miskey-közbirtokost itt. Madarász J. közjegyző híradása ez, aki azt is tudta, hogy a görbői közbirtokosság személyeit tekintve azonos a tinnyei—unyival. A görbői compossessorátus e feltalálható adataival 68 a török felszabadulás utáni Tolna megyei birtokos köznemesi rétegének azon kialakulásához nyertünk adatokat, amely a megye vezetésében is szerephez jutott. Annak sorsa a XIX. század közepétől a többi hasonló szervezetéhez hasonló lett. Az 1848-at, majd a 65 L. 62. jegyzet. 1845. 6454. sz. ,i(i L. 3. jegyzet. 373. sz. « 7 Uo. 431. sz. 68 A Tolna megyei Levéltár a községek sorában nem szereplő Görbő felől inkább csak Kammerer Ernő hagyatékával nyújtott adatokat. 231
