Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Kiss Ákos: A nagygörbői közbirtokosság múltjából

Asszonyoknak óhajtunk szives jó akarattyában ajánlott maradván bizodalmos jó uramnak Sógor Uramnak, Görbő, 2 április 1771".

54 A fennmaradt adatokból a Tolna megyei közbirtokossági központ valamelyes képét is felvázolhatjuk. A közbirtokosok Görbőn regáléik jövedelmezőségét fokozó közös létesítményeket építettek. Volt itt urasági serfőzőház, vendégfogadó, téglaégető kemence, de emeltek házat a boltos zsidó számára is. Ezek az építmények 1780-ban már régebben fennállottak; összértéküket ekkor 3702 forintban állapították meg.

55 A közbirtokosság virágkorában, 1762-ben épült a három boltszakaszos katolikus templom is. Ugyanebből az időből a görbői szőlőhegyen Nep. Szt. János kápolnát emeltek, homlokzatán három tornyocskával. A Miskey közbirtokosság itteni emlékei közül legjelentősebb azonban a század legvégén épült Csefalvay kúria. Az L-alakú épület a mintegy negyedszáz tinnyei és több unyi köznemesi kúria korai formáit idézi. Innen igazgatta Tolna megyét Csefalvay Ferenc alispán; idejében az épület alispáni hivatal is volt. A ház 1822 —23-ban Csefalvay patvaristájának, Vörösmarty Mihálynak is otthona lett. A takaros, homlokzatán ötablakos épület utóbb a Dőry család tulajdonába került.

56 A XIX. században még mindig állottak fenn kapcsolatok Görbő és a tinynyei—unyi törzságak között. Erre éppen Csefalvay Ferenc Tolna megyei alispán tinnyei gazdálkodásáról ismerünk adatokat. Csefalvay tinnyei birtokrészeit Maráts Ferenc armalista, egyébként baráti Huszár Imrének is „gazdája" kezelte; 1808 táján amolyan ispánformán, de ebben Takács Ferenc kath. iskolamester is közreműködött. Ö 1820-ban a Szentmihály napi elszámoláskor 574 forint 52 2/4 kr. bevétellel szemben 511 forint 3 1/2 kr. kiadást mutatott. Ezek a gyenge gazdálkodási eredmények bírhatták rá a görbői közbirtokosokat messzebb fekvő jószágaik eladására.

57 Csefalvay Tinnye, Uny, jászfalusi jószágai 155 789 négyszögölet tettek ki. Olykor a könyékbeli (perbáli) sváboknak is bérbeadta földjeit. 100 kat. holdért évi 1000 forint bért kapott.

58 Zsámpár Gáspár sógora 1820. évi összeírásából ismerjük az alispán tinnyei gazdaságának felszerelését, amelynek adatai szerint 100 birkája, 2 ökre, számos gazdasági eszköze volt. Zsámpár sógor gazdálkodásával Csefalvay nem lehetett megelégedve, mert 1821-ben óvást emelt ellene, majd 1823-ban per is támadt közöttük. Ezután Hegedűs Ferenc tinnyei közbirtokos évi 600 vftért bérelte a tinnyei Csefalvay birtokot.

59 Csefalvay alispán görbői birtoka 250 kat. holdat tett ki; jelentős beltelke 11 holdnyi volt. A XIX. század elejétől rohamosabb lett a tinnyeiek görbői, másfelől a görbői ek Tinnye—unyi javainak kölcsönös felszámolása. Az említett Miskey Ferencnek Görbőn l/6-nyi része volt. ö azt Csefalvay Ferencnek zálogosította el nagyobb összeg, 2000 forint fejében, amellyel viszont megterhelt tinnyei, jászfalusi családi jószágai teheimentesítésére törekedett. A másik tinnyei ágból Miskey József 1810-ben tett végrendeletében ugyancsak azt hagyta hátra gyermekeinek, hogy görbői vagyonmaradványaikat számolják fel, és inkább tartózkodási (rezidenciális) helyeiken igyekezzenek gazdálkodni.

60 Az említett, 60 évvel korábbra visszanyúlt zálogügyletek következményeiből azonban nem egykönnyen bonyolódhattak ki. E perek alkalmával 54 PMLT Processus terminális. 1771. "L. 3. jegyzet. 339. sz. ™ Gyulai Pál : Vörösmarty életrajza. Bpest, 1900. 36—37.; Stippek József adatai 1945-ből; Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. I. Dunántúl. Bpest, 1959. 271. 57 L. 3. jegyzet. 308. sz. 58 Uo. 307—308., 448., 478., 544. sz. 59 Uo. 368., 432., 462. sz. 60 Uo. 559. sz. 229