Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Kiss Ákos: A nagygörbői közbirtokosság múltjából

keyek 1778-ban jellegzetes hangú beadványban esedeztek Mária Terézia előtt: „Miután Isten kegyelméből megszaporodtak, némelyiküknek még egy egész (jobbágy) telekre, másoknak meg nyolcadra se rúgott már majorsági részük, sőt egyeseknek belső telkük volt csupán, másoknak még az sem."

49 Ezek az adatok is a barokk kori birtokos köznemesség gazdasági-társadalmi viszonyainak változását, a rétegnek már jóval 1848 előtti folyamatos hanyatlását mutatják. A görbői közbirtokosok legtöbbjének Tinnye—Uny—Jászfalu területén voltak birtokhányadai. Közülük Csefalvay Ferenc ilyen jószágai Tinny én és Jászfalun 1/24—1/24-et, Unyon 1/5 részt tettek ki (109 hold szántó, 20 hold szőlő, 1 hold rét). Unyon Csefalvaynak kúriája is volt; ezt évi 230 forintért adta bérbe. Itteni erdőit, haszonvételeit is bérbeadással kezelte. Amikor Posgay Teré2 1780-ban meghalt, Görbőn a határ egynegyede volt a nevén.

50 Posgay Ferenc 1800 tájáig élt Görbőn.

51 Posgay Teréznek Csefalvay Ferenccel való házasságából Anna, Zsófia, Judith és Ferenc gyermekei maradtak. Közülük ifjabb Csefalvay Ferenc Tolna vármegye alispánjaként a görbői Miskeyközbirtokosság legkiemelkedőbb alakja lett. A leányok közül Zsófia férje, baráti Huszár Márton, több vármegye táblabírája a jozefiniánus és azt követő idők jellegzetes szereplője is ide költözött egyelőre. így Görbőn lényegében a Csefalvay, Nedeczky, Huszár családok voltak túlsúlyban, miközben házasságaikkal mindinkább elvegyültek Tolna megye köznemesi társadalmában. Jellemző e tekintetben a baráti Huszároknak a bonyhádi Perczelekkel való egybekapcsolódása. A XVIII. század folyamán tovább tartott az az állapot, hogy mindkét Miskey-eredetű közbirtokosságnak voltak vagyonrészei a másik megyében is. A távolból való gazdálkodás nehézségei a közbirtokosi atyafiságot azonban mindinkább arra késztették, hogy a messzibb fekvő javait felszámolja, és azok helyett majorságukat kuriális, „rezidenciális" helyeiken, maguk körül alakítsák ki. így a tekintélyes Nedeczky Mihály, Tolna megyei hangadó közbirtokos, unyi (Esztergom m.) részeire nézve ottani jobbágyaival 1777. V. 23-án olyan egyességre lépett, amely szerint azok Uny határában lévő majorsági szántóföldjét tőle pozsonyi mérőnként 75 krajcárért bérelték.

52 Nedeczky Mihály sógora Perczel Sándor volt;

53 eszerint a görbői Miskey-leszármazók már ekkor többszörös kapcsolatba kerültek a megye első családjával. A görbőiek, a Huszár, Nedeczky, Csefalvay, Kajdacsy ágak közbirtokosi illetőségei Tinnye—Unyon együtt egyhatod részt, regálé hasznuk pedig ott 1793-ban 157 forint összeget tettek ki, ami nem teljes adat, mert a malom és más hasznot hajtó jövedelmek abból hiányoznak. A tinnyei és a görbői közbirtokosok barokk kori érintkezési módjának érdekes emléke a Görbőn élt Nedeczky Mihálynak (felesége Csefalvay leány) egy onnan 1771-ből kelt levele Tinnye—unyi jussaik tárgyában. A tinnyei ágak 1770 körüli számos egyenetlenségei a görbőieket is alaposan érintették. Amazok számos perét, egyezségeit, megújított határfelméréseit Görbőről is figyelték. A görbői hangadó Nedeczky Mihály leveléből a mindennapok formáiból ismerhetünk meg: „Ezzel húsvéthoz való üdvözlésit s atyafiságos hozzánk való affectióját kedvesen vévén, hasonlóképen minden jókat az Ur Istentül az Uraknak és az 49 PMLT 1778. nr. 10. A tinnyei közbirtokosok folyamodványa a királynőhöz 1778. III. 26-i kelettel. H. 3. jegyzet. 339. sz. 51 Uo. 486. sz. 5

2 Uo. 479. sz. 53 Uo. 402. sz. 228