Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. III.

Gaál Attila—Kőhegyi Mihály TOLNA MEGYE PESTHY FRIGYES HELYNEVTÄRÄBAN III. A helynévtár Tolna megyei anyagából ezideig két folytatás került közlésre. (A Szekszárdi Balogh Ádám Múzeum Évkönyve, 1971—1972. 271—232. és A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1973—1974. 297—339.) Az elsőben Agárdtól Dunaföld várig, a másodikban Dunaszentgyörgytől Murgáig, jelen közlésünkben pedig Naktól Zombáig adjuk közre a gyűjtés időpontjában Tolna megyéhez tartozott helységek leírását. A gyűjtemény anyagának közreadásában elsősorban az a szándék vezetett bennünket, hogy hozzáférhetővé tegyük azt a kutatók — elsősorban a helytörténészek, szűkebb hazájuk történetét kutató felnőttek és diákok — számára. Közlésünk betűhű, még az eredeti szöveg következetlenségeit is megtartottuk, hiszen legtöbb esetben nem tudtuk eldönteni, hogy egyazon névnek különböző módon történt lejegyzése közül melyik volt a közhasználatú. A latin szöveg nyilvánvaló hibáit — mint lejegyzőjükre, annak műveltségi szintjére jellemzőt — ugyancsak változtatás nélkül közöljük. A szövegbeosztást általában nem változtattuk meg, — kivéve azokat az eseteket, amikor a lejegyző a válaszív bal oldalán a nyomtatvány kérdéseit megismételte, az ív jobb oldalára pedig saját válaszait írta. A terjedelmet feleslegesen növelő, és az olvasó által már az első részletből ismert kérdéseket így elhagytuk, a válaszokat pedig folyamatosan jegyeztük le (Nak, Ozora, Simontornya, Szántó, Varsád, Uzd-Borjád, Sárszentlőrinc). A hosszú ékezeteket — ha szemmel láthatóan az írás lendületéből adódtak — nem jelöltük. Olykor előfordult, hogy a válaszadó a hoszszú (kettős) mássalhangzókat az adott mássalhangzók fölé húzott vízszintes vonallal jelölte. Ezt feloldottuk. A kézirat nagy terjedelme miatt sajnos csak a három részletben történő közlésre nyílott lehetőségünk, ami bizonyos fokú széttagoltságot eredményezett. A befejező közleményt mutatóval láttuk el, mely helynév-, név- és tárgymutatót foglal magában, s remélhetőleg segíti majd az anyagban való könnyebb tájékozódást. Alkalmazását azonban nem csak ez az egy szempont indokolja. A kutatás szempontjából talán még lényegesebb, hogy a mutató jelenti a kulcsot az egész anyaghoz. Segítségével tárható fel mindaz a gazdag, sok szempontú forrásanyag, mely a három közlemény tulajdonképpeni értékét jelenti, s amelynek felhasználhatósága mutató nélkül nehézkes és jóval korlátozottabb mértékű lehetne csak. NAK 1. Tolnamegyei dombóvári járáshoz tartozó és Somogymegyével határos Nak község. 2. E községnek csak egy neve ismeretes, valamint hely béli elterjedéssel úgy országszerte is. 279