G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában II.

3. A községnek más neve nem volt. 4. Mint a 2

k pontban érintve van 1400 körül. 5. Urbáriális uri telepitvény, és pedig egyedül magyarokkal. 6. Erre vonatkozólag felvilágosítással nem szolgálhatunk. 7. A határban lévő dűlők nevei. Temetői. Téglaházi. Borjukutvölgyi. Ötös határ. Székesi. Maloméri. Rumihegy. Kurdi hegy. Ér melléki. Sövénykuti. Hajdulapos. Majorra dűlő. Gunyhosi. Hofferdülő. Érre. Sashalom. Majorra dűlő, Szilfásvölgy. Kincses gödör. Rákhegy. Vaskapu. Zsombekos, Örökös. Tuskós. Oláh hegy. Koldus dűlő. Papdülő. Ország-uti. Barátlapos. Marhaállás. Akolradülő. Teleki. Puszta Szentegyház. Varga domb. öreg Nagy Sziget. Kajdacs határát környező helyiségek nevei — és pedig.: Keletről Bezzeg, Hencse, és felső Tengeliczi puszták, délről Közép Tengelicz, alsó Tengelicz, közép Hidvég, és alsó Hidvégi puszták. Nyugatról Kölesd Mező Város és Borjádi puszta, éjszakról : Uzdi puszta, és Nagy-Dorogh falu, mindannyi Tolna Vármegyében. A határ egész nyugotti részét a Sárvize — melly Fehér Megyében ered — hasit ja keresztül. A község határának földje általánossan fekete homokos, melly tesz 8386 holdat, van benne körülbelöl mintegy 400 Catasztrális hold hasznavehetetlen futó homok, Rétjei többnyire a Sárviz lecsapolása következtében nyerettek — s ezért ritkás talajú lévén szénát csak középszerűen a nedves években terem. Kajdacs falu határának keleti részén 1/4 órai távolságra fekszik Kis-Kajdacspuszta uribirtok urilakkal gazdasági épületekkel, csinosan rendezett kerttel és halastóval ellátva. Ezen puszta 30 év előtt telepíttetett — czélszerü gazdászat és vas szorgalom következtében virágzóvá lőn, mert a 2500 holdból álló pusztának körülbelöl 800 holdja futó homok lévén, azt termő földdel hordatván meg, a legjobb termőfölddé alakult. A falu népessége öszvessen 1318, ezekből RCatholikus 460, Plébániával, és templommal ellátva, Helvét vallású 826. Lelkészi állomással és templommal, Ágostai vallású 15. Zsidó 17, nyelvre nézve mind magyarok. Hiteles hagyomány alapján megemlittendő még: miszerént 1500-ban Perényi Péter ki a magyar koronát Sárospatakra akará vinni — ezen faluban éjszakára maradván, Szerecsen Lajos több lovassal eggyütt azon éjjel Perényi Pétert megtámadván, e nagy fontosságú ország ékességet tőle elvette, és Solimán kezébe játszotta. Miután Kajdacsrol az itt elősoroltakon kivül több adatokkal nem szolgálhatok, — szokott hazafiúi üdvözlettel maradván. Kajdacson 1864i

k évi Május hó 10

k napján alázatos szolgája Tragert János hites-jegyző Vaszari György Biro KALAZNÓ l

őr Kalaznói helység tartozik Tolna Vmegyének Simontornyai Járásához. 201" A község csak ezen egy elnevezéssel bír, — és csak is ez alatt lehet országszerte ismeretes. — 3

cr Hajdani más elnevezésére senki sem emlékezik — és olly okmány sem volt található, — melly különféleképpi íratását csak legkevésbé is említené. 4er A legkorábbi említése, — a helybeli lelkészi hivatalnál épen találtató chronika szerint 1720 évben történt. — 5ör 1720 évben Gróf Mercy népesítetett Franken és Felső rhenusi vidékből. — 6°

r A helynév tulajdonképpi eredetéről mit sem tudni. 7

er A község határában találtató szántó földek három calcaturára osztatnak fel, — mellyek azonban külön elnevezéssel nem birnak, — és csak mindegyik calcaturában előforduló dűlők birnak külön külön elnevezéssel és pedig 1° Az első calcaturában előforduló dűlők névszerint következők u. m: a. Az első dűllő Grosse Äker b. a második „ Kleine Äker c. a harmadik „ Langelőser 318