G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában II.
benne, hogy csak taligán hordhatták a fát, most legelő és közlekedési utunk szomszéd Medina falu — Tolna s. a. többire. — Fenemlített Zengőhegynek délnyugoti részén elnyúló völgy „Orvoskuti völgy"-nek neveztetik azon adoma szerinti történeti alapon, minthogy az ottani forrás vizének a ráczok itteni laktok idejében gyógyerő tulajdonitatván mint olyan használtatott. Annyi tény — hogy ezen forrás a ráczoknak e vidékröli elpusztulásuk után is általuk még meglátogattatott. A forrás mai napig is meg van, gyógyereje ugyan nem ismertetik, hanem nyári időben üditő fris itallal szolgál a faradot munkásnak. E város határábani hegyek, dűlők és egyébb helyek leírása után mint memorandumot felemlítendőnek találom, miszerint jelen leírás elején említett Csont hegy közelében, azaz a városnak észak keleti részén egy kis hegyen áll egy faragott kőből készített hegyes csúcsban végződő mintegy 3 1/2 öl nagyságú emlék oszlop, melynek oldalaira alkalmazott négy nyelveni felirat annyit tudat az olvasóval, hogy „a hálás jobbágyság — földes ura tiszteletére". Rövid magyarázata annyiban áll, hogy amidőn a volt földes ur Gróf Apponyi Antal 1824 ben nejének gróf Nogaretta Teréziának Kölesdi uradalmát legelőször bemutatta, annak emlékére állitatott kérdéses feliratú szobor. A legközelebb múlt évben a legelő elkülönítés megtörténtével azon legelő rész, melyen e szobor áll a községnek esvén — a kegyelmes grófi család ezen emlék oszlop anyagának onnét leendő elhordatását avagy a község által való 600 ftoni megválthatását mondotta ki. — A tulajdonképpi városra s annak építkezésére visszatérve mint ritka körülményt felemlitendőnek vélem, miszerént az Ág. hitvallású templom, paplak, tanítói lak, — a Ref. hitvallású tanítói lak, templom, paplak, — az Izraeliták imaháza — a RCath. iskolája s tanítói laka, plébánia s végre a kápolna egyfolytában van épitve s alkalmazva; ugy nem különben a három hitfelekezetüek temetője szinte közös. Kelt Kölesden 1864ik évi April 18án Sághy Gusztáv mór jegyző KÖMLŐD Szabad királyi Pest városa Tekintetes Tanácsának! Tolna megyében kebelezett kömlőd helység magyarázatát % alatt Pesti Frigyes Urnák leendő kézbesítés végett, hivatalos barátsággal, teszük át. Kelt Temesvár Sz. kir: város tanácsától 1865. évi Martius hó. 25 én . Veigh Polgármester. 8517. April. 2. 865. Kézbesítés és az átvételi elismervény előterjesztése végett a főkapitányi hivatalnak kiadatik. Pest, 1865 évi april 4 én 5173/fksz 1865 april 8. Greám * * * ad 1. Magyar ország. Tolna Vármegye Dföldvári Járás. ad 2. a községnek csak egy neve van: Duna Kömlőd mert az a Budai részen a Duna folyó mellett fekszik; a népesség száma 1890; — a községben uralgó nyelv tiszta német; — puszták a községhez nem tartoznak; — a lakosság Rom. Cath. ad 3. nem volt más neve. ad 4.1785 évben II. József Császár alatt a helység alakítatott, jelenleg is a tanulmányi közalap uradalomhoz tartozik. ad 5. A Reinus tájékáról származott s ide bevándorolt RCath lakósokból. — ad 6. A név eredetéről semmitsem tudni, azonban látható, hogy azon a helyen a hol jelenleg Kömlőd fekszik, hajdan Római Colonia volt, ezen név alatt: Rippa 328
