G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában II.
alia, a mit bizonyíthatnak a sok Római pénzek és más régi Római hagyományok és tárgyak, melyek gyakran a lakósok által a mostani szöllőhegyekben kiásatnak, p. o. : pénzek részint rézből részint ezüstből és Compositióból : Diocletian, Sixtus, Severus, és sok más római Republicai pénznemek, továbbá Török pénznemek, nemkülönben Magyar pénzek Béla király idejéből, és sok más tárgyak, fegyverek s. a. t. — ad 7. A helység keletről Madocsanak és Bölcskének, délről Paksnak, északról pedig Német Keér felé fekszik egy hegyoldal mellett, melyet a Sánczhegynek hivják, a határ egészen egyenes. — Nevezetes nevek vannak: Katerván egy sor utcza a Dföldvári országút mellett, hogy honnan vette nevét — nem tudni, de gyanítható, hogy ezen nevet a bevándorolt franczia és belgusoktól nyert légyen. — Nevezetessbb dűlők nevei: Luxenburgi dülö, mely Bölcske község határ mellett van, nevezetét Luxenburból származó lakosoktól nyerte. — Vajerthal elneveztetik egy szép és igen termő rét, völgy, mely a Paksi hegy alatt van, és a községnek déli feléről egész határát kerüli, ez egy ott folyó patakról vette nevét, melyet Vajernak nevezik. — Szöllőhegyet Sánczhegynek nevezik, mely a duna folyó mellett Paks felé van, e szöllőhegyen volt hajdan egy régi Római vár, — talán egész helység is, melynek romjai már régen XVII. században építésekre elpusztítattak, de fundamentomjai most is naponként kiásatnak a szöllőmüvelők által, p: o: nagy négyszögű s nagy kődarabok, ezek között találtatnak is olyanok, melyek régi kőfarágasokkal ellátva vannak, — később török háború ideje alatt Kurucz világban ezen hegy Bottyánhegynek — a régi vár pedig Bottyán várnak elneveztetett, mivel a régi Traditio szerint Bottyán hadvezér a törökök ellen ezen helyen sánczolta el magát, s ezen várt álittólag sok ideig tartotta fenn, mert a hegy igen magassan s a Duna meredek partján fekszik, miből hihető, hogy a Sánczhegyet, mely a környékben Kömlődön legmagassbb, a Romaiak által régenten Rippa alta neveztetett. K ömlődről — vagy a tájról irott emlékek nem találtatnak. — Az itt talált pénzekből és régiségekből nagy része már a Nemzeti Müzeumhoz beküldettek, és adandó alkalommal beküldettni fognak. Kelt Kömlődön 1865. Martius 19én Kapelláni Huszár Adolf Jegyző. LÁPAFŐ 1. A Megyének, kerületnekjárásnak sat. Neve? (az elsőre) Tolna megyei Dombóvári járáshoz tartozó Lápafő község. — 2. A községnek hányféle neve él most s. at? (a másodikra) A községnek tsak egy neve ismeretes valamint helybeli elterjedéssel úgy országszerte is. — 3. Volt-e hajdan a községnek más elnevezése sat? (a harmadik) Nem volt egyébb elnevezése, mert sem a most élő emberek nem emlékeznek más elnevezésre, sem pedig a meglevő régi irományokban nem találni más elnevezést. 4. A község mikor említették legkorábban? (a Negyedikre) A most meglevő Lápafő községnek valóságos eredetéről bizonyos tudomással nem bír senki — hanem hagyományilag létezik bizonyos tudomás arról, hogy már a XVII ik században létezett egy illy nevű község és pedig a mostaninál jóval nagyobb — kitetszik abból is — mert annek fekvése sokkal nagyobb volt a mostaniénál — de ezen falu 1680 körül a török háború alatt lett elpusztítva, az akkori lakosság nyom nélkül elszéledt — mégis tudva van annyi — hogy e mostani község már egy 1737-ik évben mint egyházzal és tanítóval ellátott község említtetik. 5. Honnan népesíthetett? (Az ötödikre) Az egyház Megyének levéltárában létező s 1737-ről szólló iratban is említtetik, hogy e mostani község az előbbinek elpusztulása után — az akkori földes úr által (kinek neve nem tudatik) Veszprém és Zala Megyékből népesíttetett be. 22 Balogh Ádám Múzeum évkönyve 329
