G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában II.
6 ik pontra. Kölesd nevének s annak értelméről semmi bizonyos tudomás; ha tsak azon — azonban utóbb is keletkezhetett — szájbeli monda megfejtés és értelmezést fel nem vesszük, mely szerint regéltetik, hogy a telepítés idejekor az építéshez kő anyák kívántatván — olyan a hegyekben kutattatott s mintegy lesetett valljon találtatik e? innét tehát kőleső s utóbb Kölesd. Ezen magyarázatnak azonban semmi hiteles alapja. 7ik pontra. A már fentebbi 4 ik és 5 ik pontban emiitett Rácztemető és Zsámbékutcza neveken kivűl vannak még Kölesd mváros határában egyébb topographiai nevek, melyek részint hazai részint a helyi s határ történetével kapcsolvák. Ugyan is Kölesd mvárosnak északi végén a mostani Sió csatorna nyugoti partján emelkedik egy kissé lapos kúpban végződő hegy, mely „Csúcsos v. Csont hegy"nek neveztetik. Ezen hegytől egy völgy által választva alig egy kis 1/4 órai távolságra nyugot felé van egy fensik tér, mely „Harcz hegy"nek neveztetik. Ezen elnevezések részint írott ismert történelem részint máig is élő nép adoma szerint következő históriai alapúak; regéltetik t. i. miszerint ezen hegyeken tanyázott s csapott össze Kinizsi hadvezér Hunyady Mátyás fia Corvin Jánossal, kit itt megverve, népének egy részét a Sión keresztül az ott elterülő ingoványos nádasba fullasztott, egy részét pedig vele s Ujlakyval együtt Horváth ország felé futamitott. Regéltetik még, miszerint ezen csonthegy onnét venné nevét, minthogy 1710 táján amidőn Rákóczy hajdúi Tolnamegyében földvár és azon alá a Ráczokat pusztítva és üldözve e helyen roppant mészárlást követvén el sok csont halmozódott össze. — Kölesd mezőváros fekvésénél fogva észak keleti oldalán a közvetlen mellette elfolyó Sió csatorna által övezve — északnyugot és délkeleti oldalról hegyekkel van körülkeritve oly formán, hogy a mint észak-nyugotról szoros közelségben egymás mellett elnyúló Négy mintegy hegylánczolat a városnak észak-nyugoti oldalához ér, ott megszakadnak s a városnak délkeleti oldalán ismét megkezdődve vonulnak délnek, oldalaik is mindinkább elterülő fensikjaik részint legelő, részint szöllő, részint szántóföldet képezvén, ezen hegyláncolatoknak fent irt megszakadása által előállt lap vagy völgyben fekszik a város — köröskörül zárva csak észak-kelet és keletnek hagyván szabad kilátást a Sión keresztül az azon tul messze elterülő sík lapra, kellemetes s élvezetes panorámájául a szemnek az ott elszórva lévő de szép s jól rendezett — úgynevezett Gyndli család egyes pusztáin, majorjain vagy annak idején virányos rétjein és hullámzó kalászos veteményein találva nyugpontot. Fentemlített 4 hegylánczolat közül a várostol dél-nyugotra eső szélső neveztetik „Zengőhegy"nek igen valószínűleg azon fekvési természeti tulajdonságáról, minthogy időváltozás s égiháború alkalmakor tompa zajt, zengést visszhangoz. Ezen legelőnek használt Zengőhegytől északkelet felé csak egy völgy által választva nyúlik ismét délnek vonulva egy Szőllőhegy „Buchin" névvel, mely hegynek orrát a hegycsúcson kezdve egy mostan már igen kellemes szűk völgy mintegy ketté hasítva szoros medencét képez, Ezen hegy s következve ezen medencze is hajdan sürü erdő lévén — monda szerint a kurutcz háborúban búvóhelyül szolgált — innét nyeré s birja még máig a már most szőllőhegy a „Buchin" nevet. A harmadika ezen hegyeknek „öreghegy" vagy azon oknál fogva minthogy a többieknél legmagasabb vagy minthogy legelőbb formáltatott át Szöllőheggyé. A negyedik az úgynevezett „Kastélyhegy". — Népmonda szerint e tájnak Ráczok általi birtoklása idejében valamelly Rácz főúrnak ezen hegyen volt kastélya. Ezen Kastélyhegyi szőllőhegy és Öreghegy közti völgy neveztetik „Révvölgy"nék, lenyúlik egész a Sió partra. Traditio szerint ez volt kikötőhelye hajdan — a mostani Sió és Sárviz közti szigeten állott mocsár és vízen keresztül a szomszéd falvak, Paksra s. a. t. hajón, vagy kompon utazóknak. Az öreghegy és Buchin közti völgy neveztetik „Taliga uti völgynek". Erdő lévén e hegy völgy — minek előtte kiirtatott oly keskeny utatska volt 327
