G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában II.
folytán, a régi Franconiai kerületből bevándorlóit német ajkúakkal benépesítette; 1724 ik évben Hőgyésznek már Willerscheidt Péter Friczi nevű és Trevirensis születésű plebánussa is volt. 1750 ik évben Gróf Mercy folyamodása következtében Hogyész Mvárosnak lőn beavattatva, és évenként 4 országos vásárnak tarthatására szabadalmat nyert. Merczy Antal, Ignátz, Károly, Ágost Gróf 1767 évi Január 22 é n a Hőgyészi Kastélyban elhalálozott, melynek holt teteméje azon évi Mártius 10 én , — a (Hőgyészel határos) Csicsó-i Pusztában lévő Templomba temettetett, 1773 ik évben Gróf Mercy családja Hőgyészt, — ez időben már Mezővárost, — eladta Gróf Apponyi Györgynek, mely magas Családnak birtokában mai nap is vagyon. 1837* évben Hogyész Mváros, — Gróf Apponyi Család folyamodása következtében —, hetenként egy heti vásár tarthatására engedélyt nyervén, melyek már több évek óta tartatnak és igen látogatottak, a vidéken lévő falusi nép által. 6or Hogyész Mváros nevének eredete érdekében semmit tudni nem lehet, mert semmi nemű hagyományok — irott vagy nyomtatott emlékek nem találhatok, melylyek e tekintetben csak legkevesebb felvilágosítást is adnának. 7or Hogyész Mvárosához kebelezve vannak a puszták — Csicsó és Csernéd. A. Csicsó — Tolna megye, Simontornyai járás Hogyész Mvárossal kebelezett — Puszta. 1. E kis Pusztának hajdan is csak kizárólag fönn emiitett neve levén — megjegyezvén, hogy az 1722 ik évben Franconiábol bészármazott németajkuak által — „Bründl"-nek neveztetett el, kik jelenleg is annak nevezik, — mig a magyar ajkúak által mai napig is fönntartott Csicsó néven országszerte ismertetik. 2. E Pusztán még Gróf Mercy Templomot épittetett, melybe az el is temettetett ; E Templomnak mikor lett építtéséről bizonyosan felmeritteni nem lehet, még is tudomásul van, hogy az 1760 ik évben már fönnállott, és az idő óta — mai napig minden évi Szt: Háromság napján, és boldogságos Szűz Mária neve ünnepén — 8 — egész 10 000 lélekre rúgó hi vek által látogattatik. 3. Hajdan e Puszta szinte népesitett falu levén, — tulajdon pappal, — ki is a Dussi község leírásában emiitett Koller Hist. Epp. 5. Eccl. szinte előfordul — hogy 1334 ik évben décimas papalis Solneris; Hogy e volt falu, — mikor pusztítatott el, és alakitatott át pusztának, erről' felvilágosítás nem szerezhető — E Puszta jelenleg Gróf Apponyi tulajdon birtoka — tartozik a hőgyészi Uradalomhoz. B. Csernéd, — Tolna megye Simontornyai járás Hogyész M várossához kebelezett — E Puszta emlékezett meghallandó idők óta kizárólag fönnebbi néven neveztetik, és azzal ismertetik országszerte, és nem is találtatik semmi néven nevezhető hagyomány, írott vagy nyomtatott emlékek, melyek e Puszta nevezéséről vagy minőségéről csak legkevesebbet is okadatolna. C. Hogyész Mváros határaira nézve következő Topographiai elnevezések fordulnak elő, úgy mint: 1. Orts Ried. .. a Város belső telkei és házak fundussai. a Düllő Neve művelési ága 2. Ziegelofen kaszállo 3. Teveler Grundviesen kaszállo 4. Fasanhugel vegyes országút, legelő, kert és ház 5. Mühlberg Wald Erdő 6. Mühlberg Wiesen Rét és országút 7. Langestrek Szántóföld 8. Mittlerestrek 9. Buck 10. Buckthäler „ 11. Kukurutzthäler „ 12. Ziegelófen „ 13. Pecheloch „ 14. Sandberg „ 15. Hanftheil I 16. Hanftheil II Szántóföld és szöllők 17. Dorf grund Szöllőhegy 18. Pelzgasse Szántóföld 315
