G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában II.
19. Lindenwald Szántóföld 20. Fullergarten „ 21. Berényer Höh „ 22. Szakáller Hóhl 23. Diszteltheiler 24. Vordere Csernyéd „ 25. Vordere Csernyéd Legelő 26. Vordere Csernyéd Szöllőhegy 27. Csernyéd Huthveide Szöllőhegy és kaszálló 28—56. Öder Graben vegyes művelős alatt 57. Csicsó Szöllőhegy 58. Untere oder Csicsóer Weingärten Szántóföld 59. Csicsóer Bozót kaszálló 60. Lángerthál Szántóföld 61. Csicsó Hutveide kaszálló 62. Langerthal kaszálló 63. Knallblösen Szántóföld 64. Obere Rothe Kreutztheler Szántóföld 65. Untere Rothe Kreutztheiler Szántóföld 66. Bohnenbergtheiler Szántóföld 67. Friedhof Hanftheiler Szántóföld 68. Saurich Szántóföld 69. Steinbrun Szántóföld 70. Csehfő höhe Szántóföld 71. Csehfő Hutveide kaszálló 72. Alte Tiergarten Erdő 73. Wolfsgraben „ 74. Hertelend „ 75. Salzlek 76. Salzlekthal 77. Teveler Grund Szántóföld 78. Csefőthal Kaszálló 79. Puhuberg Szántóföld 80. Alter Friedhof Szántóföld 81. Kölbersthal Szántóföld 82.'Kölbersthal Szöllőhegy 83. Mühläcker Szántóföld Ezen fönnebb elősorolt düllők nevei ismeretesek kizárólag, és más nevezés nem tudatik. Hőgyész Mváros (a hozzá kebelezett puszták Csicsó és Csernédtel) összvess területe tészen — 5341 hold 957 • öli (egy hold 1600 D öllel számítva). A müvelésre nézve találtatik: Szántóföld 1985 hold 1335 D öli — kaszálló 721 hold 1104 D öli — Szöllő 257 hold 983 D öli — Legelő 1136 hold 713 D öli és Erdő 1240 hold és 22 D öli. Hőgyész Novbr 22én 1865. Kuntz Jakab bíró IREGH 1. A Megyének, járásnak neve, hová a község tartozik? Tolna Megye — Dombóvári járás — Iregh Mváros. 2. A községnek, v. városnak hányféle neve éli most, mellyik neve bir helybeli elterjedéssel, mellyik esméretes országszerte? Egy — Iregh. — 3. Volt e a községnek más elnevezése, vagy tán csak különféleképp íratott a mostani helynév? 1691ii^ évben esméretes volt mint Ureg,__— később Ürög — jelenleg pedig írás szerint Iregh — de a nép nyelvén most is Ürög. — 4. A község mikor említtetik legkorábban? 316
