G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában II.
fennt elősorolt 3 dűlök szántóföldön kívül vannak még a következő dőlök: Trettzpaltz, = Mittelgewann, = Haltergraben, = Kazellenberg, = Wiesen, = Grenz, = Fuchsloch, = Pferch, = Ansehengraben, = Berg, = Wald, = Rustenberg, = Hainbuch, = Stein, = Kartoffel, = Birnbaum, = Hohl = és Wald =Aecker, kik az elölsorolt régi nevöket máig i s megtartották. Van még egy kis térség a falu keleti (felső) végén, melly „Herrngarten" nevet bir, mellyről az a monda, hogy a térség a fennt emiitett Rácz uraságnak kertül szolgált volna, s hol ezelőtt 40 évekkel vagy 3 db diófa is állott. Hidegkút Jan. 10é 866 Adam Greschman Richter HÖGYÉSZ 1. Hőgyész Mezőváros fekszik Tolna vármegye Simontornyai járásában. 2. Hőgyész Mvárosának csak egy neve vagyon, és ez esmeretes országszerte, miért kapta e nevet nem tudatik. 3. Se okmányokból se hagyományból bizonyítani nem lehet, hogy Hogy észnek hajdan más neve lett volna. 4. Hőgyészről azt tudjuk, hogy hajdan puszta volt és a nemes Botka család birtoka. E pusztát a Botka család 1700 ik évben eladá Sinczendorf János a Romai Birodalom Grófjának. Sinczendorf gróf pedig eladta 1722 ik évben Argenteau-i gróf Mercy Claudius Florimundus es: Kir: Tábornagynak. Gróf Mercy e pusztát 1722—23—24 ben a régi Franconiai kerületből bevándorlóit Katholikus németekkel benépesítette. — 1724 ben már Hőgyésznek plébánusa is volt — Willerscheidt Péter Trieri (Trevirensis) születésű. 1753 ban Gróf Mercy folyamodására Hőgyész Mező Várossá lett, és engedelmet nyert négy országos vásár tarthatására. 1767 ben Januar 22én hőgyészi kastélyában meghalt Mercy Antal, Ignátz, Káról, Ágost Gróf és Martius 10 én a hogy eszel határos Csicsoi pusztában levő Templomba temettetett el. 1773 ban a gróf Mercy családtól — Gróf Appony György vette meg Hőgyészt, s ezen magas családnak birtokában vagyon mai nap is. 1837 ben Gróf Apponyiak folyamodására Hőgyész Mvárosa engedélyt kapott heti vásárok tartására, mellyek már több évektől tartattak és igen látogatottak voltak. Hőgyészhez tartoznak a puszták Csicsó és Csernyéd. A Csicsói pusztának csak egy neve vagyon, mellyen ismertetik. Hajdan is csak Csicsó volt, de a Francóniábol jött németek Bründlnek is nevezték, és a németek mai nap is ugy nevezik, többnyire egy Kutacska után, mellyhez ember emlékezetett haladó idők előtt, mint Szt-Kuthoz búcsú járatokat tartottak. E pusztán Gróf Mercy Templomot építtetett, ebben el is van temetve mint Hőgyésznél megíratott. Mikor épült e Templom nem bizonyos, annyi tudva van, hogy 1760 ba már fenállott, és az idő olta mai napig Sz:Háromság napján, és a boldogságos Szűz Mária neve ünnepen számos hívektől látogattatik, kiknek száma 8 egész 10.000 felmegyen. Hajdan e puszta szinte népesített falu volt tulajdon pappal (Koller Hist. Eppisc: 5 Eccl) czimű munkájában is előfordul, hogy 1334 ben décimas papales fizetett. Mikor pusztult el e falu nem tudatik. Ma Gróf Apponyak birtoka. Csernyéd pusztáról mi sem tudatik. Eibach Mihály h. jegyző. * * * lör Hőgyész Mváros fekszik Tolna Vármegye Simontornyai járásban. 2or E Mváros csak ez egy — fönemlitett néven ismertetik országszerte. 3or g Mvárosoknak hajdan is csak Hőgyész lévén a neve, és úgy is íratott mai napig, emlékezett meghalandó idők óta, és nem található semmi némi hagyomány vagy okmány, mely e név érdekében bővebb felvilágosítást nyújtana. 4ör Hőgyész hajdan Puszta levén, mely a Nemes Botka Család birtokához tartozott, és e Nemes Család által még 1700 ik évben Sinczendorf János, — a Romai birodalom Grófjának eladatott. 5 ör Sinczendorf Gróf pedig eladta 1722 ik évben Argenteau-i Gróf Mercy Claudius Florimundus es. k. tábornagynak, ki is e Pusztát 1722, 1723 és 1724 ik évek 314
