G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában II.

1. A Megyének, kerületnek, Járásnak s. a. t. Hidegkút helysége tartozik Tolna Megye Simontornyai járáshoz. 2. A helységnek, városnak hányféle neve él most s. a. t. Hidegkút helységnek tsak egy neve „Hidegkút" él most és bir helybeli elterjedéssel, s tsak ez ismeretes szerte szét. 3. Volt-e hajdan a községnek más elnevezése? Nints ember falunkban, ki arra emlékeznék, hogy a helységnek valaha más elnevezése lett volna. 4. A község mikor emlittetik legkorábban? Emlitetik a község legkorábban 1720 táján. 5. Honnan népesedett? Népesedett a helység — a nép monda szerint — Frankhon s több német herczegségekből. 6. Mit lehet tudni köztudomásból, hagyományból s. a. t. Köztudomásból nálunk mindenki tsak annyit tud, hogy a helység jelenlegi nevét azon, a helység közepén most is jó karban levő jeles kútról vette. Ezen kut a 116 házból álló összes lakosságát — körülbelöl 700 lélek — s marháit télen nyáron egyaránt — kifolyása által — bőven s elegendő tiszta s mindig fris vizzel látja el, — akár mi kemény hidegben — noha a viz földszinig ér s mindég kifolyik — soha sem fagyott bé. A faluban senki nints ki a kut eredeti idejét tudná, de irományok sem léteznek, mellyek rolla emlitést tennének. A falu keleti végen túl mindegy 800 lépésnyire fakad egy forrás, mellynek vize a falun végig — az előbb emiitett kut vizzel egyesülve, — folyik, végre nyugotra a Zychy csatornába folyik, melly tsatorna Grf. Aponyi és Hercz: Eszterházy birtokuk közt határvonalt képez. Van még a határnak nyugoti részén egy gazdag forrás „Erste Brunnen" s ezen tul egy „Zweite Brunnen" ezeknek kifolyásuk közel a forráshoz a földeken elenyészik. Mindegyik forrás tiszta s egészséges vizet, télen nyáron gazdagon adnak egyaránt. 7. A község határában előforduló többi topographiai nevek Az elébb emiitett Zychy csatorna mentében a határ nyugoti szélén végig egy lapály nyúlik el, mellynek „Morast" bozód az eredeti neve. Ennek elnevezése onnan eredt, mivel egész éven át vizzel volt elboritva, s gazdagon termett benne nád, káka, csuha, csádé s. t. — de miután ezen lapályos térség — midőn ezelőtt 35 évekkel tsatorna vágatott — kiszáradt, már nem bozót, hanem szántóföldnek, rétnek s legelőnek használtatik, de eredeti nevét „Morast" bozót, megtartotta, s máig is használtatik. Az emiitett lapályos térségre dül keletről nyugotra három dülö szántóföld, s pedig a, „Kraut Acker" mert ember emlékezet ólta mindég káposzta termeltetett rajta; b, „Herrenvjiese" a nép monda szerint ezt ez előtt mindegy 140 évekkel az akkori birtokos, ki nemzetségére Rácz s igen szegény volt, — rétnek használta; c, „Morastäcker" elnevezése onnan ered, mert a bozótra dül. Ezzel van kaptsolatban keletnek egy tsekély hegyoldal „Kapellenberg" van is rajta nyoma egy épületnek, melly termő kövekből, téglából és mésszel össze égetve van. Következik egy a déli határ szélétől a faluig elnyúló hegy, mellynek déli része (jobban csúcsa) „Grenzkipfel", mivel éppen a határ szélén végződik, a többi részei „Anschengraben" mert az előtt sok körisfa termett rajta, s most is nyoma látszik. „Haltergraben" honnan vette nevét nem tudni. Ennek szomszédságában keletnek találtatik két völgy által képzett magas hegy, ennek régi s máig is használatban levő neve „Rustenberg" mert hajdan sok szilfa termett rajta, ma már részint szöllö, szántóföld és részint haszonvehetlen részeket képez, szilfa bokort most is láthatni. Éjszak felé egy magas hegy nyúlik, mellynek neve „Hoher-Kipfel" mert legmagasabb a határban. A határ éjszaki felén egy magas homok hegy létezik, melly „Sandberg''

'-nek neveztetik, mivel tsupán futóhomokból ál, s többrésze haszonvehetlen. A határbani völgyek között emlitendő az ugy nevezett a „hang Thai" hosszú völgy, s szántóföldből áll. b „Sandthal" az emiitett homokhegy tőszomszédságában. Van még egy úgynevezett „AdlersGraben" egy igen mély vadvizárok keletről nyugatfelé, a nép monda szerint onnan vette nevét, mivel hajdan sok sas tanyázott körülötte. Szöllö hegy a határban sok van: Grenzkipfel, = Haltergraben, = Rustenberg, = Viehtreib, = Alterhäuser, = Hirschfeld, = Lustig Thal, = és Stock Weingärten név alatt ismeretesek. A 313