G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában II.

Széna termő rét. Pintzehegy nagykiterjedésű rendezett présház csoport, melly 398 présházból áll, a község lakosainak kedves mulató helye. Meszlenyirét kaszállo. Kopaszhegy, hajdan jó termő szöllők, most silány legelő. Meszlenyi hegy, részenként szöllök és szántó földek. Ohegy, hajdan szöllö, most jó minőségű szántó földek. Nagyhegy, messze kilátást nyújtó Szöllőhegy. Zsidó völgy, elvénült silányan termő szöllőhegy. Salamonrét, kaszállo. — Falumalom, kaszállók a községnek egy kétkerekű vizes malmával. — Dusallya, szántóföldek. Homokmező, silány homokos legelő. — Diós, ez előtt 20 évvel Diófa és Nyárfákból álló homokos erdő, most jó termő szöllő kertek és szántóföldekből áll. Hangos, több kissebb és nagyobb, rendezett majorságokkal ellátott részént a lakosság részint pedig a közbirtokosság birtokában lévő legjobb minőségű szántó földek, és szöllök, a legczélszerübb gazdászati kezeilés mellett. A Paksi határ szomszédságában. — Kelt Györkönyben Május 18án 864. Roth János Gányli Mátyás Biró Jegyző. GYULA JOVÁNCZA 1. Tolna megye, Dombóvári járás, Gyula Jováncza. 2. Gyula Jováncza — magyar ajkú — 3. Nem volt más elnevezése. 4., 5. Ezen községnek Szálló levele nincsen, nem tudni mikor vagy honnan népesítetett. 6. Köztudomás utánn valamikor Gy. Jováncza két falut egymástól elkülönözve, valamint most is van, képezett, egyik volt Gyula melyet magyarok laktak, a másik Jováncza vagy Joáncza mellyet ráczok laktak; hogy itt ráczok telepedtetek arra mutatnak a most is itt létező azon rácz nevezetű lakosok például Vitkovits, Istovits, Deszpod, Kalanz, Rácz, Eklits, Sztruputyi, Petrovits, Govnik, Dubinyák, Szeverits, Lajkovits, Márovits, Mikalácz, Szenakovits, Kattancsits, mellyek mind nem magyar eredetűek. 7. Dűlök elnevezése, Öreg halomi; Csucshegyi, Középlegelői, Sztkuti, Kozmamalom alatti, Borjuakoli, Kétmalom közi, Kiskutfeletti ; Puszta Sztegyházi, Ráczlakási, Vörösegyházi. Szöllőhegyek neve kis és nagy Birói, Csencsevár, Újhegy, Méhesi hegy Közbeszéd szerint Csikar hegy és Pogány vár. erdőrészek Hajágos, Tur, Szélles, Parrag. Gy. Jováncza April 19 864 Runkrauth(?) HENCSE (Fadd községhez tartozik) 1. Tolna megye Dunaföld vári járás (külön elnevezés nincs) 2. A községnek csak ezen egy elnevezése „Hencse" ismeretes, s más nyelvre nem forditatik át. — 3. Tudomás szerént más elnevezése a községnek nem volt soha; annyi azonban bizonyos hogy valaha lakott helynek kelletett lennie, mivel az úgynevezett „Templomdombon" templom romok, és máshol JS épületek nyomai láthatók. — Most 3. pusztából áll: Alsó-Hencse a gróf Festetits család birtoka majorsággal, — Közép-Hencse Bartal György ur birtoka szinte majorsággal, — és Felső Hencse a Balogh család birtoka több kisebb részre osztva, azokon szálasokkal és egy csárdával. — 4. A község elnevezése mindig ugyan az volt. — 5ör A lakosok mind magyarok, s nagyobbrészt cselédek számszerént mintegy 200. lélek. — 6. A község nevének eredetéről mit sem tudni. 311