G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

G. Vámos Mária: A szekszárdi Balogh Ádám Múzeum szakcsi fehéredényei I.

rendelő címerének vagy nevének feltüntetése és végül a mesterjegy hiánya jellemzi."

13 A XVIII. században — a vallási és közösségi tilalmak feladásának következtében — a virágrnotívumokkal együtt, vagy azok helyett megjelenik a figurális ábrázolás is. Ugyancsak e század 60-as éveiben tűnnek fel azok a habán munkák, melyeket a szakirodalom a „delfti" csoportba sorol. Katona Imre a magyarországi habán kerámiáról szóló összefoglaló munkájában

14 részletesen leírja a delfti stílus kialakulásának társadalmi-gazdasági hátterét, vázolja e divathullám terjedési irányát. Jelen munkában csak a technika, a formakincs és a díszítőelemek kérdésével foglalkozunk — az említett munka alapján — mivel vizsgált tárgycsoportunk díszítőelemeinek gyökerét itt kell keresnünk. Delft — a tárgyalt időszakban — a holland kerámiakészítés bázisa. Az itt működő műhelyeknek, manufaktúráknak se szeri, se száma. Ennek ellenére szinte teljesen egységes stílusjegyek alapján dolgoznak. A tárgyakra talaját és értelmét vesztett kínai motívumokat festettek. Az így készült edényeket a finomraj zú túldíszítettség, a motívumok zsúfoltsága, árnyaltsága és f oly ondárossá válása jellemzi. A tárgyak díszítményeiben a kék szín dominál. A magyarországi habánok is átvették az ábrázolás e sajátosságait. Azaz, a delfti motívumkincs újkeresztény mestereinek ecsetjén átlényegül, „magyarosítva" kerül edényeik felületére: „...a magyarországi delfties habán kerámia... végig érintetlen a kínaias díszítéstől.. . Legtöbbször csak a perem díszítésében követik a kínaias irányt. Ebben sem mindig a sajátos kínaias motívumokat használják, hanem a már ismert reneszánsz virágdíszeket, a tulipánt, a gránátalmát, az .ananászt, a szegfűt stb. Ezekéit sem az ismert felfogásban, hanem folyondárszerűen és főleg kék színre áttranszformálva .. . Lényegében tehát a kínaias jelleg a minták felhasználásának mikéntjében és a kék szín domináns szerepében nyilvánul meg."

15 Gyakori az edényeken a megrendelőre utaló címer, monogram, név. Sűrűn szerepeltetnek állatokat motívumként: különböző madarak, hal, rák stb. E korszak termékein a delfti hatás kezdetben a korábban általánosan használt reneszánsz elemekkel együtt jelentkezik, majd később dominánssá válik. Amíg nyugaton a delfti divathullám már régen letűnt, addig hazánkban még mindig kedvelik a megrendelők az efajta edényeket. Szinte napról napra alakult, változott ez a stílus, míg végül a mesterek visszatértek az eredeti motívumvilághoz, illetve annak elemei naturálisabb megfogalmazást nyertek. A delfti korszak hatása a habánok kék edényein kevésbé jelentkezik. Ennek magyarázata e tárgyak elsősorban köznépi felhasználásában rejlik, akikhez bizonyos főúri ízlés mindig későbben, vagy nem is jut el. A habán kerámia késői korszakát (a XVIII. század közepétől) habanoid korszaknak nevezzük. Ettől kezdve az edények díszítményeiben egyre kevesebb a mangánlila. A sárga és a zöld szín használata — az alapanyag gyakoribb előfordulása és olcsóbb volta miatt — tovább él. A XVIII. század elején — a porcelán feltalálásával — a fajansztechnika is átalakul. Míg korábban a nyersen mázazott edényre került a díszítés, a XVIII. század közepétől nem a nyersmázra viszik fel a különböző mintaeleme13. Katona Imre, 1964. 75. 1. 14. Katona Imre, 1973/b. 15. Katona Imre, 1973/b. 210