Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesty Frigyes helynévtárában (Anyagközlés)
Kis Cserhát. Szántóföldek, a' községhez tartozó furkai puszta felett, hajdan bokros cseres, innét vette nevét. Leánkai dűllő. szántóföldek a' hegyoldalban, völgyében csergedez hasonnevű folyó, mely a' község határába, az ugy nevezett Dér-tavába veszi eredetét és délnek a' völgyön végig befoly Duna Szektsö mvárosába s onnét a' Dunába.— „Dértava" most is bátai Dér János birtokába van, lapályosb része ingoványos kaszálok, — A' Düllő nevét a hagyomány és népmonda szerént valamely a' völgybe szerencsétlenül járt leánkárol vette.— Túlsó hát. leánkátol nyugatnak fekvő szátofőldek a' magaslaton.— Öreg cserhát. A' fentebbire düllő lapályos szántóföldek nevét onnét vehette, hogy valaha az egész tájék cseres erdő volt.— Mártincza. lapályos szántóföldek, éjszak nyugatról határos a' szomszéd bátaszéki hasonnevű dűlővel és hasonnevű folyóval, délnyugatról pedig a Dunaszektsői szinte hasonnevű dűlővel.— Furkai düllő. hegyes völgyes szántóföldek a' furkai pusztától délkeletnek a' községbe vezető közlekedési útvonal két felén elvonulva; — nevét a' pusztától veszi.— Telek. Közvetlen a' város felső részein a' hegylánczulat alatt fekvő kenderföldek. Sik v Harisad, a' városnak nyugati részin a' sárviz mentében fekvő bokros legelő, nagyobb része mocsáros, toállás, jelentékenyebb vizáraadáskor tenger alakú; — harisad nevét hihető a' vizáradásakor ott ivó halak fogdosásával foglalkozó halászoktól nyerhette, — Ezen a legelő részen van „Sümegi foka" ezen szokta vizáradáskor a' viz e' legelörészt elönteni; hajdan Sümegi nevű halász árendástol nyerte nevét, kinek kedves foglalatossága volt áradás alkalmával az emiitett fokon a' halakat lesni. — Továbbá „Szekerek foka" hasonló tulajdonságú fok, a sárvizére döll, nevének eredete ismeretlen. A' harisad vagy is Sík also részin a' város kis erdőcske je mellett emelkedik a' községre nézve gyászos emlékű 1864 d évi l sö dögtér, hol az elhullott 603 db szarvasmarha közül 260 db van eltemetve.— Középrét. bokros legelő tofénekekkel, „közép" nevét onnét veszi, hogy a' Sár- és Pösze vize kőzött fekszik, s valaha kaszáló volt, — áradáskor vizalatt van, — több tavai közül nevezetes az „öreg ág" és „kis ág" — vizi madarak minden néven nevezendő szalonkák, vadruczák, vadludak, szárcsák, gólyák, gémek néha hatyuk s egyebek tanyázó helyei. Lapistó az előbbieknél lapályossága miatt előbb kiszárad.— Sárviz, holt, és döglött Duna part közötti dűllő. nevét, a' düllőt környező imént nevezett folyoktol veszi; — ebbe vannak: a középsői szálások, veteményes és gyümölcsös kertek és baromtenyésztésre alkalmazott nagyobbszámu istálók, a' községhez a' sárvizin tul hova a' lakosság a' városi kompon szokott átszálitatni — éjszaknak fekszik. Megemlitendö az ezen szálasokhoz vezető töltés mely 1863 d évben készült. — továbbá: Keszeges tofenék mely soha ki nem apad, nevit hihető a' keszeg haltol veszi, melyből sok fogatik benne. — Városerdeje a' község tulajdona fűz és jegenye fa erdő, szinte éjszaknak a' sárvizin tul. Kurvák tava a' hagyomány és népmonda szerint valamely feslett életű s gonosz lelkű nőszemély gyermekét emészté belé. Bokor foka Pösze folyobul ered mely éjszakról délfelé nagyobb kanyarodásokkal foly a' szomszéd Pilisi határbul. — Fárczáng AyAt
