Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesty Frigyes helynévtárában (Anyagközlés)
tofenekes irtás, valaha fáczányos erdő volt, melyek tenyészésire a' község vénei mái napig is emlékeznek. Torogyér bokros legelő, tofenekes, nevének eredete ismeretlen. — Pösze súgó. bokros legelő, ebbe vannak a' „Paptava" és „Nyéki tó" az első hajdan jó vadászatot nyújtott s bizonyos szenvedélyes vadász paptól veszi eredetét, a második bizonyos Nyéki nevezetű halászárendástól öröklötté nevét.— Aranya legelő, hajdan kaszálló volt, onnét veszi „arany" nevét. Ezen van a' szomorú emlékezetű 1864 dik évi 2 dik Dögtér, hol 343 darab szarvasmarha van eltemetve. Jágertava valaha jó vadászó hely, onnét neve. Aranya tava tofenék, nevét a' hasonnevű göröndtöl vette. Papszénása legelő, hajdan valami papnak szénás kertje. —• Ignátz tava, tofenék, bizonyos Rácz Ignátz hajdani halásztol vette nevét. Ágastó nádas vizenyős mocsáros tó, sok ágairól neveztetik, jó vadászó hely, különössen sárszalonkákra.. Ebesi düllő éjszakról Bátaszék és Alsó Nyék szomszéd községek határaival határos rétek; — ebbe vannak: Külső mozolás háti görönd és belső mozolás háti görönd. kaszálok, melyeket lajka fok és borisfok választ el egymástol a' fokok hasonnevű néhai halászoktol vették nevüket. Három nyárfa göröndje szinte kaszálló melyet Tátos tava választ az előbbi göröndtöl; — a' görönd neve három nyárfától eredt, a' tó neve hasonnevű halászról. Vén Pösze széle kaszálok, nevít a Pösze fokától veszi s a' határt éjszakról Bátaszék és A.Ny ék községtől választja el. Szundagörönd kaszálló, nevét hasonnevű tótól veszi, mely utóbbi viszont Szunda nevezetű orhalásztol neveztetik. Vörös görönd kaszálok, közbe a fentemiitett ágastó ágai választják egyik göröndöt a' másiktol, melyek nádas tofeneket képeznek.— Féke tó nevét a soha ki nem apadó peshedt viz fekete színétől veszi. Hatyas vizálásos s bozótos, tofenekes legelő, hajdan rengeteg nádas volt melyben hatyuk tanyáztak. Pörbőli erdő, többnyire tölgy, nyár és jegenye fa, nevét — miután por utján lőn a szomszéd kalocsai érseki uradalomtol megnyerve — ,,Pör"böl öröklötté; ebben van faluhelye legmagasabb és vizmentes része ezen erdőrésznek, nevét onnét vette hogy a' bátai lakosság a' Törökök rombolása után részint ide, részint más erdőrészekbe menekülvén — itt falut képeztek.— Czigány görönd az említett időszakban czigányok által lakatott. Sárkányos tó lapályos tofenék, a népmonda szerint hajdan egy nagy kigyó (:sárkány:) tanyája. — Fűzes foka mélyedett fok, mely a' régi holt Dunából „hatyas" tavára vezeti a' vizet.— Hosszi ág hosszas lapályos tó erdőség között,— Malomfa többnyire kaszálok, ezek között vannak karádi- és Sipos-tava, melyek hasonnevű tulajdonosaiktól vették elnevezésüket.— Szulok erdőrész több sertvéstenyésztők tanyáival; — van benne Szuloktava és foka és kobolyája, úgy Bárdos-foka, Dobordi foka; — a két utóbbi az ott portyázó orhalászokról vette nevét, — Továbbá Czimerfoka mely a' keleti részről a szomszéd érsekuradalmi holt Dunából folyik, magába sziván a' fentebbi fokokat, elválasztja a' szuloki erdőrészt a jajtanyai dűlőtől. Jajtanya ritka irtott lágyas erdő, van benne a düllőtől nevezett „jajtanyai kobolya" egy soha kinemszáradó sulymot nagymennyiségben termő tofenék s néhány sertvés tenyésztő szállás melyek egyebaránt baromtenyésztésre is használtattak. Nevét a' mohácsi vész után ott lakok jajos helyzetétől vette. 293
