Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesty Frigyes helynévtárában (Anyagközlés)

eredetét; a „látó" név pedig a catastrális felméréskor (:1862 és 1864:) mint a' legmagasabb hegymagaslatra alkalmazott Piramisról neveztetik. Szüas és Boldizsár a' hegygerincz szőllő, völgye kenderes, a hajdani szilfa erdőről vette nevét.— Kálvária hegy körülbelül 50 öl magaslatra emelkedik a római kthl. templom, paplak, iskola és városháza felett; a' hegycsúcsán — honnét a' világ négy részire a legregényesebb kilátás gyönyörködteti a' szemlélőt és Pest, Bács-Bodrog, Baranya és Tolna megyék nagyobb része látható — épült 1861/2

dik években a' buzgó katholikus hi vek fillérein egy csinos kápolna és a szokásos statiók a' csiga alakú utón, mely a' kálváriára vezet. Öreg hegy, legrégiebb szőllőhegy. Fekete völgy, nevét a föld feketeségétöl nyerte, a' Reftus paplak, templom, iskola és temető mellett vonul ki délnek a' szőllő hegyek között.— Pádiverem. mélyedett pinczesor, nevit bizonyos Pánki nevezetű halásztol öröklötté ennek jégverméről. Bödei hegy. igen jó minőségű szőllőhegy a bödei mocsáros legelő fölött. Somosgődre. szinte mélyebb völgy a szőllők között, kenderföldek és többnyire diófák vannak benne, nevét onnét nyerhette, hogy valaha somfa erdő volt, melynek maradványai mái napig is látszanak benne. Ekesvőlgye. szőllők és kenderfőldek, nevét bizonyos Ékes nevezetű bátai lakostol öröklötté, kinek ott rejtekben tartott pinczéje volt. Nagy Miska völgye, szőllő s kenderföld, nevét hajdani tulajdonosától vette, kinek egyes családtagjai, most is élnek és részben a völgyet birják. Határvölgy. Szőllő s kenderfőid, nevét magával hordja, feliben Báta község határához tartozik s ez választja el délnek Tolnát Baranyától. A' fent jegyzett szőllő hegyek és völgyeken közönséges veres, de jó minőségű fehér borok teremnek.— Szöllök közti düllö, Szántóföldek, tavaszi veteményes földek, délnek a' szomszéd DSzektsői szőllőkkel határos. Hagymási dűllö, szinte szántóföldek s' nyugati része szőllő ültetvény, a' völgybe forrása van, mely délről éjszaknak csergedez a' város alatti legelőrészre, hol egy kis tavacskát képezvén lassanként elenyészik. Somos és Bozzás, szántóföldek, nevét onnét veheti, hogy hajdan somos erdő volt, melyet csak a' községnek ujboli megszállása után irtott ki a' lakosság s a' cultiválás után kiirthatlan bodza bokrokat termett. Czenege völgy. Ugarfőldek csak minden második évben használhatók, egyébként igen jó termő földek, hajdan erdőség volt, nevét hihető czenege madaraktul vette. Horgas. Szántóföldek, záporesők alkalmával dűllő-utja nagy rongálásnak van kitéve, innét a „horgas" név.— Farkasd. Szántóföldek, nagyobb részt szőllővel beültetve, éjszakról Bátaszék m város hasonnevű dűlőivel határos és a Buda—Eszéki országút jobb felén fekszik a' hegy alatt, a' határszél táján van az úgynevezett „mély szurdik" két magaslat közti kotsiút, mely a farkasdi szöllökön a bátaszéki határhoz tartozó Dolinái völgybe vezet. Farkasd nevét a' hajdani rengeteg erdőségben tartózkodott nagy számú farkasokról vehette.— Tölös. a' Buda—Eszéki országút keleti részén elvonuló düllő a' sárviz mentében, kaszálok és vizálásos tófénekek, — hajdan erdőség onnét veszi neve is eredetét.— 1!)* 291