Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesty Frigyes helynévtárában (Anyagközlés)

meggyilkoltatott — bizonyos kedvezmények mellett 1714

dik évben össze hivattak s a községet újra megszállották. A' St. Benedek rendűek többé nem nyerték vissza klastromjukat; mivel ez dicsőén uralkodott Maria Theresia Királynőnk által 1751

dik évben a bécsi „Maria Theresia lovag Intézet" alapjához csatoltatott. Jelenleg Báta a' bécsi fentemiitett alapítványi uradalomhoz tartozik, van 600 lakháza, 2598 Rkthl, 500 Reft, 16 g.n.e. (:teknő csinálló oláh czigányok:) 18 izraelita, összesen 3141 lakosa. A' két első hitfelekezetbeliek tiszta magyarajkuak. Határos a község keletről Pestmegye Szeremle községével, — Délről és Délnyugatról Baranyamegye Duna Szekcső mvárosával, — Éjszakról s éjszaknyugatrol sajátmegyebeli Bátaszék mváros és ANyék szomszéd községekkel. 7

€r Báta mezőváros határában a kővetkező düllők és utak vannak: a.) utak: l

ször A Buda-Eszéki országútról a' községhez tartozó Furkói pusztánál letérve vonul a' községbe a' ,,furkói düllőut", mely a' Tolna és Bácsmegye közti közlekedés élénksége miatt bizton országútnak nevezhető, a község közepe táján a Dunai révjáráshoz vezet, hol a' sárvize a' Dunába ömlik, ez orhajos révjárás, mely a' község alatt elvonuló holt Dunán keresztül az úgynevezett „Nagy Szigeten" át a' nagy Dunai révjáráshoz vezet. Ezen révátjárás az 1820

diki Duna átvágásnál keletkezett. 2

or Vannak Duna Szektsö mváros és Baranya megye többi községeihez vezető különféle düllö utaink, ezek közül: Bödei ut mocsáros bokros és tóállásos legelőn keresztül gyümölcsös kertek és szöllőhegy alatt; — egyszersmind regényes séta ut a' szomszéd községbe. Szurdoki ut két magas hegy orom között szöllökön, később lapályos szántóföldeken keresztül. — Hagymási ut. gyümölcsös kertek szöllök és szántóföldeken keresztül, b.) dűllők: Mindenekelőtt megemlitendőnek véljük a' község felett elvonuló hegylánczulatot, mely regényes 13 hegygerinczet s ugyanannyi kies völgyet ábrázol, melyek közül a nevezetesebbek: a Klastromhegye, ezen volt az apátság fentemlített klastroma építve melynek mái napig is látszanak romjai; ugyan ezen romok között találtatott 1846

ik évben egy kőtábla, mely a' reá metszett s vázlatban ide mellékelt feliratból ítélve, a legrégibb sírkőre mutat; ezen kőtábla jelenleg Máté János helybeli polgár pinczéjébe van leásva ki azt atyjától mint a' kő feltalálójától örklötte. —i Régiség búvárok a' fentebbi vázlatot avatottabb kezek által készítethetnék vagy a' sirkövet személyesen is megtekinthetnék a' midőn búvárkodásuknak több alkalom ajánlkoznék.— Nem tartjuk feleslegesnek egyszersmind a' klastromhegyin talált s a' többi közül kezeink közé került 6 darab régi pénznemeket a' régiség kedvéért mellékelve ide fűzni.— Kétágú völgye jelenleg temető, nevét a' hegy alatt állott kéttornyú templomtol nyerte.— Somos és hagymási düllö hajdan somfa erdőség volt, később kiirtatván veteményes kerteknek és szőllőknek lőn átnevelve.— Rigóvár és Vakszer. Rigómadarakrol vehette nevét, mint erdőség, jelenleg a hegygerinczen szöllök a' völgyben kender földek vannak. Csóka és látohegy jelenleg szöllőhegy, hihető csóka madár névről veszi 290