Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesty Frigyes helynévtárában (Anyagközlés)
nyában nem tudatik; anyi azonban bizonyos hogy Báta Mvárosa egyike a' legrégibb mezővárosoknak az országban. 5 ör A községet hajdan Rómaiak lakták, mit a' még mai napig is helyei közzel talált romok, faragványok sat. tanúsítanak, de a népesítés ideje nem tudatik. 6 or Bata a Duna jobbpartján fekszik Tolnamegyének alsó részén a' Duna folyam által a Szegzárdi hegylánczullat végtövéhez szorítva, ehhez tartozik még az úgynevezett Furkoi pusztán 12 házzal a német ajkú lakosokkal, mely a Buda-Eszéki ország utón Bátátol V2 mértföld távolságra van s a szomszéd Bátaszék mvárosából telepítetett, a lakosok egyházi tekintetben Bátaszékhez tartoznak. A községet mint fentebb emiitett hajdan Rómaiak birták a kiktől a hagyomány szerént Bathan Baussen vezér foglalta el seregével; Bathan ugyanis a róna Bácskaságot elfoglalván ajánlkozott seregével a Dunán áthatolni, s innét a Rómaiakat kiűzni, mire katonái azon ígéretet tevék neki: hogy az l ső meghódított községet örökös tulajdonává teszik; s igy történt hogy a Rómaiak az áttöréskor megunván már az őket nyomasztó igát, — Bathannak hódoltak; — főbbjeik pedig kik a' hódolatot megtagadták felakasztattak s legyilkotattak. A község tehát Bathan vezértől neveztetik Bátának. Bathan magtalan ember lévén, a' község később papok kezére került s a községi levéltárban levő irományok tanúsítása szerént már 1407ik évben St. Mihály arkangyalról nevezett Apáthság volt s virágzó nagy város a mohácsi vészig, — Ugyan itt Mihály arkangyal jelenleg is az Egyház védszentje. Klastroma egyike volt az ország legvagyonosabb klastromainak, a melynek a szomszéd Báth-Monostor községe ( :Bács megye :) s Nyarad (:akoriban mezőváros most falu Baranyamegyében:) és még hat más község Bátával együtt adózott. A szerencsételen mohácsi vész előtt dicső emlékű II ik Lajos királyunk a' Tolnán tartott gyűlés után nejével s az ország nagyaival együtt Bátára jött, itt nejétől bucsut vévén az visszatért Budára, Lajos pedig a klastromba szt Misét halgatván Pécsnek indult, a honnét néhány napok után részt vett a Mohácsi vészes csatában s halálát lelte.— Ez után minden történtek ismeretesek a' hazában. Bata a törökök által szinte elfoglaltatván, klastroma kéttornyú fényes templomával együtt leromboltatott; a klastrom kincsei 's oklevelei azonban a hagyomány szerént öt Szt Benedek rendű barát által megmentetvén Győri Szt. Mártonba helyheztettek biztonságba. A' klastrom nevezetesebb drágaságai közé tartoztak Szilágyi Erzsébet által ajándékozott misemondó ruha vert aranyra, ugy Nagy Ágoston és Balázs Márton akkori bátai lakosok által ajándékozott több darab értékes misemondó ruhák, és Mátyás (:az igazságos) király által ajándékozott vert aranyból készült kereszt. Ekkor enyészett el a község vásár joga is, mit csak 1864 dik évben sikerült a Nmtg mk. Helytartótanácsnál hosszas fáradozás után a városnak ismét kieszközölni s igy jelenleg Báta valahára ismét érvényesítette régi jogát s vásár jogosított mezőváros. A Mohácsi vész után sürü erdő verte fel a lakatlan határt, lakosai a környékbeli erdőkbe s berkekbe menekültek a' dúlló törökök elől, mig végre másfél század után Bro Jany Ferentz czimzetes püspök által — a' ki Bátaszéken üldözött szerb jobbágyai által X9 Balogh Ádám Múzeum évkönyve 289
