Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (Szekszárd, 1970)

Török László: XI. századi palmettás faragványaink és a szekszárdi vállkó

Az „A" oldal eddigi szimbólumai viszonylag egyértelműbb magyarázatokra adtak lehetőséget. A továbbiak kevésbé egyértelműek. A szimbólum-sorban, a grifftó'l jobbra elemeit tekintve egyszerű, együttesében szokatlan ábrázolás van. Kéterű körhurkon balról jobbra megdöntött férfifej tekint át. Arcának vonásai kissé sérültek, jól kivehető azonban vékony nyaka, kerekded arcformája, nyíltan ránk tekintő, ügyesen, szinte klasszikusan modellált, bekarcolt kontúrrajzú szemei és hátrafésült hajfürtjei. Magyarázatához kiindulásként a körhurokkal kell foglalkoznunk. Úgy vélem ugyanis, hogy az arc jellege — azaz szakálltalan-bajusztalan mivolta — csak egyetlen megállapításra ad alkalmat. Az e korból fennmaradt számtalan arc-ábrázoláson a borotvált és szakállas arc közötti különbség legfeljebb az ifjú és az érett férfi közötti különbséget jelöli ; az ifjú szelídsége, tisztasága és a férfi bátorsága közötti különbséget. Krisztus-ábrázolásokon e késői időkben már igen ritka a szakálltalan-bajusztalan arc,

81 mint a római S. Paolo fuori le mura XII. századi kandeláberjén.

82 A középkori szimbolikusok egyes megjegyzéseiben a kör és a kerek forma mint a Föld vagy a „földi" jelképe szerepel. Az áldozati ostya kerek formájával kapcsolattosan Sauer idézi Durandust, aki a 24. zsoltár 1. versére hivatkozva („Az Úré a föld és annak teljessége; a föld kereksége és annak lakosai") érvel a négyszegletes ostyák ellen.

83 Ugyancsak Sauer említi a kör jelentésére, hogy az a bűnnel, a földi javakhoz való ragaszkodással azonos.

84 Körben vagy kerékben ábrázolt ember jelentését tehát kézenfekvő lenne a földi kötöttségekbe teremtett emberre érteni. Átvitt értelemben pedig megkockáztathatnók Krisztus földi életét, emberi természetét belevenni a szekszárdi megjelenési formába. — Jakob Grimm német mitológiai gyűjtésében írja: „Dem Jahr wird ein Kreis, Ring beigelegt: jares umbihring, Jahrring... die Vorstellungen Zeit, Zeitalter, Welt, Erdkreis, Erde.. ."

85 Grimm adatát összevethetjük a német romanikában gyakori „deus in rota" figurával, melyet a régebbi német kutatás valóban igyekezett is innen magyarázni. Másrészről azonban arról is tudunk, hogy a kör a végtelenség jelképe is

86

. E sorban a harmadik faragvány négylevelű, tojásdad termésű életfa.

87 A paradicsomi fából leszármaztatott, keresztfát jelentő, a megváltás gondolatkörébe belefonódott életfa magát Krisztust jelenti az esetek többségében. Vállkövünkön lényeges részlete a tojásdad termés.

87 Ugyanis az életfákkal kapcsolatos legendák mindenkor megemlékeznek gyümölcséről, annak csodálatos ízéről, gyógyító, életadó hatásáról. E hit alapja a Szentírás szövege, Ezekiel könyve (47, 1.) és János Jelenésekről írott könyvében.

88 Egyes helyeken az életfa gyümölcsével azonosul Krisztus.

89 Itt kell megemlékeznem az „A" oldal többi palmettaleveléről. A láncszemfonadék mezőit hét igen szépen faragott palmettalevél díszíti. A perzsa életfák — formájukat tekintve — stilizált palmettalevelű fák.

90 A középkori keresztény művészetben a perzsa forma is ismeretes, fatörzsből növő palmetta-indák és levelek képében. A felsorolható példák mennyisége óriási, itt csak az aacheni Karlsschrein elefántos szövetét említem, melynek tőindáit a szekszárdi „B" oldal palmettái díszítik.

91 A szekszárdi „A" oldal palmettái között egyik-másik az egyszeriség meglepetésével hat. így a második palmettasor jobb szélső darabja: középső, ötödik levélcikke kalász-alakura van faragva. Nemcsak a kor művességének részletekbe változatot rejtő játékos díszítőkedvét példázza, hanem érdekes visszautalást ad a honfoglaláskor művészetére is: ilyenszerű megoldást láthatunk a szolnok-strázsahalomi tarsolylemezen. (32. kép.) Az ötödik szimbólumsor egyetlen faragványáról, a kalászról két értelmezést is említhetek. Mindkettő eredetében kereszténység előtti. Az első a görög és római 136