Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (Szekszárd, 1970)

Török László: XI. századi palmettás faragványaink és a szekszárdi vállkó

32. kép. Részlet a szolnok-strázsahalomi tarsolylemez mustrájából 32. Detail of a X

th century Hungarian metal work. From Szolnok-Strázsahalom. kultusz Demeter — Ceres — istennőjének attribútumából ered. A földműveléssel kapcsolatban kialakult, Déméter-centrumú eleusisi misztériumokban fontos szerepet játszott a kalász. A papnó'k méltóságuk jeléül kalászt hordoztak kezükben. Gazdag aratásért fogadalmi ajándéknak szokás volt aranyból készült, finom kivitelű kalászt hozni Eleusisba, ez okból gyakran szerepelt pénzérméken is. A misztériumokban egyébként a személyes feltámadás, az újjászületés jelképe is volt, így kerülhetett síremlékekre is.

92 A Déméter-kultuszból származtatható a kpzépkor egy jellegzetes Mária-ábrázolása, az ún. kalászos köntösű Mária. Molsdorf szerint a kései középkor asztrális szimbólumokat attribútumnak alkalmazó áramlatából keletkezett, nézetét a milanói dorn 1456-ból származó festményére alapítja, mint első megjelenésre. Felfogása ellen szól — s a Cereshez kapcsolás mellett — hogy jóval régebbről is ismerünk kalászos köntösű Mária-ábrázolásokat.

93 A másik — spekulatívabb — jelentés az előzőnek rokona. Amikor Ambrosius József álomfejtésének gabonakévéjében Krisztus feltámadásának előképét látja (a „quod in veteri [TestamentoJ latét, in novo patet"elve alapján); vagyamikor Athanasius a gabona életét magtól kalászig az ember teremtésétől feltámadásig tartó útjával veti össze, akkor voltaképpen a Déméter-kultuszban kifejeződő, a földművelés 137