Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Honfoglalás és Árpád-kori temetők és kincsleletek a Rétközben - Leletek - Karperecek és bokaperecek
A rétköziek három különböző típushoz tartoznak: Pödrött végű pántkarperecek (160. kép 5-7.) (GIESLER 1981. 2. típus) A Rétközben 4 db pödrött végű darab került elő (134., 179., 212. tábla). Közülük kettő ezüst, egy bronz. Kovács László szerint a díszítetlenek korábbiak, a díszítetteket a X. század utolsó harmadára lehet keltezni (KOVÁCS 1 989A. 171.). Ennek az elképzelésnek azonban ellene szól, hogy a rétközi egyetlen díszített példányt - a tiszabezdédit - a többi lelet alapján aligha datálhatjuk a X. század második harmada utánra (ld. RÉVÉSZ 1996. 92. 339. Íj.). A női és férfi sírokban való arányát ugyancsak Kovács László értékelte (KOVÁCS 1 989A. 171.). A Nagyhalász-Kiszombor-hegyi 2. sír halottját épp a pödrött végű karperec, valamint egy négygömbös fejű betétes gyűrű alapján igyekezett nőnek meghatározni annak ellenére, hogy Jósa András „atléta" termetű férfiként írta le. 5 7 Valójában ez a gyűrütípus a Rétközben a férfiakra jellemző. Ugyanakkor a pödrött végű lemezkarperec - igaz, hogy a nagyhalászin kívül egyetlen bizonyítható esetben - férfisírból is ismert: Orosházáról (KOVÁCS 1989A. 171.). A típust már Szőke Béla is a X. századra keltezte (SZŐKE 1962. 72-73., 96.). Legutóbb ezt a datálást pontosította Révész László, aki összegyűjtötte a felső-Tisza-vidéki darabokat. Véleménye szerint a tiszabezdédi a díszített pödrött végű karperecek legkorábbi képviselője (RÉVÉSZ 1996. 9192.). Ki kell emelnünk, hogy az általa talált 6 lelőhely közül 4 a Rétközben fekszik, s ez aligha lehet véletlen. Kikerekedő végű pántkarperecek (160. kép 1-4.) (GIESLER 1981. 3. típus) A rétköziek közül 5 db (44., 51., 93., 102. és 164. tábla) sorolható ide. Köztük 3 bronz, 1 ezüst és 1 aranyozott végű ezüst. Ez utóbbi a X. század középső harmadából származó Ibrány-Esbó-halmi lemezkarperec. Már Szőke Béla fölvetette, hogy a pántkarperec a gazdagabb - elsősorban rozettás lószerszámos - honfoglalás kori női viselet része volt (SZŐKE 1962. 71.). Révész László szerint a köznépi temetőkből „a leg-ritkábban kerülnek elő", és „ezüstlemezből kivágott karperec .... egyetlen köznépi sírból sem látott napvilágot" (RÉVÉSZ 1996. 90.). A rétközi 5 darab közül 3 (Gáva és Ibrány 2 sír) köznépi temető lelete, s az ibrányi 197/a. síré lemezből kivágott. Igaz, ez utóbbi sír a temető „leggazdagabb" temetkezése, mely nem tartható igazi köznépi sírnak (a kérdésre később visszatérek). Hornyolt vas pántkarperec (160. kép 8.) Vasból készült, hosszában hornyolt díszü volt a Tiszabercel-ráctemetői darab (185. tábla, 160. kép 8.), mely tudomásom szerint analógia nélküli. A Tiszabercel-újsori példány elveszett, így típusba sorolására nincs lehetőség. 4. Vas karperecek Anyaga miatt valószínűleg ritkábban megfigyelt ékszer. A Rétközből két helyről említhetjük eltekintve az imént idézett tiszabereeli pántkarperectől. Az egyik Gáva-Vásártér 9. (női) sírjából, a jobb karról látott napvilágot. A halott bal karján egy huzalkarperecet viselt. Ugyancsak jobb karon fordult elő Ibrány-Esbó-halom 148. (gyerek-) sírban. A két vas karperec töredékes. A formáról ennek megfelelően nehéz nyilatkoznom. Az azonban valószínűnek tűnik, hogy a gávai sodrott lehetett, metszete pedig téglalap alakúnak tűnik (42. tábla). Az ibrányi metszete kör és a töredék díszítetlennek látszik (77. tábla). Az utóbbi a sír helyzete alapján a X. század végére keltezhető. 5. További információk karperecekről A fentieken kívül van néhány olyan eset, amikor vagy elveszett a karperec, vagy soha nem is került múzeumba, esetleg csak a karcsonton megfigyelt elszíneződés utalt létére. Ilyenek: Gégény-Református templom, Kék-Telek-dűlő szórvány, Tiszabercel-Ujsor szórvány, Tuzsér-Boszorkány-hegy 4. sír Hiányzik a Rétközből a jellegzetes karperecek közül az állatfejes típus. 5 7 Elképzelését Révész László is magáévá tette (RÉVÉSZ 1996. 91.). 312
