Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)

Honfoglalás és Árpád-kori temetők és kincsleletek a Rétközben - Leletek - Karperecek és bokaperecek

6. Viseleti szokások A huzalkarperecek - mint arra már korábban kitért a kutatás (LANGÓ 2000. 35. - a korábbi irodalommal) - elsősorban a nők és gyerekek ékszere. A férfiaknál csak kivételesen fordul elő (a Rétközben az egyetlen ilyen: Tiszabercel-Újsor 36. sír). A viseleti szokásokhoz annyit fűzhetünk hozzá, hogy gyakrabban figyelhető meg a jobb, mint a bal karon. Ez egyébként a Rétköz huzalpánt és sodrott karpereceinek többségére és valamennyi pántkarperecére igaz. Unikális Ibrány-Esbó-halmon a 197. kettős sír. A jobb oldali, 197/a. sírban 2-2 karperec és l-l bokaperec fordult elő. A jobb karon az egyik darab lemezes, a további 3 db huzalkarperec. A bal oldali 197/b. sír halottjának jobbjára 2, baljára 1 huzalkarperecet húztak, a bokán pedig l-l bokaperec volt. Az 51 karpereces sír közül 11 esetben volt 2-2 példány (19%), tehát viszonylag gyakran: Lelőhely Sír Nem Kor Egyéb Gáva-Vásártér 5. nő huzal Gáva-Vásártér 9. nő jobb vas, bal huzal Ibrány-Esbó-halom 194. nő X. sz. jobb huzal, bal sodrott Ibrány-Esbó-halom 206. gyerek X. sz. jobb lemez, bal huzal Ibrány-Esbó-halom 255. nő X. sz. huzal Ibrány-Esbó-halom 257. gyerek X. sz. huzal, de nem in situ fordított tájolású Pátroha-Kuklás-domb huzal Szabolcsveresmart-Szelérd-domb 2. X. sz. sodrott Tiszabercel-Ráctemető 18. nő X. sz. jobb huzal, bal rozsda Tiszabercel-Új sor 21. X. sz. huzal Tiszabercel-Új sor 27. XI. sz. (?) huzal A két karperec kizárólag nőkre és gyermekekre jellemző. A keltezhető esetek csaknem kizárólag X. századiak. Kivétel ez alól a Tiszabercel-újsori 27. sír, amellyel kapcsolatban azonban fölmerülhet, hogy a leletek összekeveredtek. (Egy S végű hajkarika együtt szerepel egy ingnyakdísz két darabjával, ráadásul ez utóbbinak a pontos analógiáit a 25. sírban találták.) Nem kívánok beleszólni abba a vitába, hogy valójában karperecként vagy ruha leszorító pántként használták-e ezeket az ékszereket. Tény, hogy gyakran az alkar közepén (pl. Ibrány-Esbó-halom 70., 152., 197/a. sír), sőt könyöknél (pl. Ibrány-Esbó-halom 194., 206. sír), máskor viszont a csuklón (pl. Ibrány-Esbó-halom 40., 181. sír) találjuk meg. Ez alapján azonban - véleményem szerint - aligha dönthető el a kérdés, ahogyan a felhozott további érvek sem alkalmasak a kérdés végleges megválaszolásához (RÉVÉSZ 1996. 89., LANGÓ 2000. 35-37.). Visszatérve az ibrányi karperecek helyzetére még hozzá kell fűznöm, hogy eszerint itt nem érvényesült Révész László megfigyelése, hogy a nők és gyerekek nem hordanák csuklón a karperecet (RÉVÉSZ 1996. 89.). 7. Bokaperecek A Rétközből mindössze 2 lelőhely 4 halottjánál lehetett megfigyelni a bokaperecet vagy nadrágszár leszorítására szolgáló pántot. Az egyik a Tiszabezdéd-haranglábi temető 9. sírja, ahol ezüstpántokat figyeltek meg. Ugyancsak Tiszabezdéden egy sodrott, spirálissal kitöltött végű bokaperecet találtak a 15. sírban. A másik lelőhely Ibrány-Esbó-halom, ahol a 197. páros sírban - a temető leggazdagabb sírjában - mindkét fiatal leányt hegyesedő végű bronz huzal bokapereccel temették el (93. tábla), melyek méretüktől eltekintve pontos analógiái az ugyanezen sírban talált összesen 5 db huzalkarperecnek. Az ibrányi 197. sír két halottja közül az egyik hajfonatkorongos. Ez azért figyelemre méltó, mert az eddig ismert 10 sír (RÉVÉSZ 1996. 89.) közül 4-ben (Aldebrő Mocsáros 20. sír, Dormánd-Hanyipuszta 1. sír, Zemplén és Ibrány-Esbó-halom 197. sír) volt hajfonatkorong. Úgy tűnik tehát, hogy a hajfonatkorongos, díszes viselettel összefüggésbe hozható ez a „divat". A Rétközben valamennyi bokapereces/pántos temetkezést a X. századra (valószínűleg a század közepe) keltezhetjük. 313