Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Avarok vagy szlávok? Néhány szó a honfoglalás előtti Rétközről
Ez alapján aligha dönthető el, hogy a IX. század első harmadára keltezett (BÓNA 1986. 82.) avar szíj véget avar férfi vagy - a Bóna István-féle teóriának megfelelően - „az avar uralom alól felszabadult szláv nemzetségfő és törzsfő" viselte, akárcsak a Mátészalka határából származó másik avar (arany!) szíj véget (BÓNA 1986. 83.). Megjegyzendő, hogy Mátészalka is fontos - a Szamos völgye felé vezető - út mentén helyezkedik el. E tekintetben érdemes egy pillantást vetni az ADAM késő avar kori leleteinek térképére, ahol jól látszik a Szamos völgyében a következő lelőhely is: Cicárláu/Nagysikárló (ADAM2002. 91.). Bóna István elmélete a záhonyi és mátészalkai szláv központról már csak azért is megkérdőjelezendő, mivel fő bizonyítékai - a szláv helynevek sűrűsödése a IX. században - területünkön nem igazolható (MEZŐ-NÉMETH 1972. 12.). A szláv helynevek keltezése nem megoldott kérdés (KÁLNÁSI 1996. 17.). Jellemző módon magának Záhonynak a neve is szláv eredetű ugyan, mivel azonban az átvétele már h-val történt, így keletkezése későbbi időre utal (MEZŐ-NÉMETH 1972. 12.). Bóna István elképzelése már csak azért sem érthető, mert a már nem létező avar hatalom szimbólumát aligha hordja egy frissen felszabadult nemzetségfő vagy törzsfő. És legfőképpen nyitva maradt az a kérdés, honnan veheti át azt az avar szíjvég típust, amely maguknál az avaroknál nincsen (sőt maguk az avarok sincsenek már, hisz a VIII. század utánra nem keltezhető a leletanyaguk a területen - lásd az avar lelőhelyek felsorolásánál a keltezéseket ADAM 2002. alapján), ki készíti ezeket, hogyan kerül a szlávokhoz. A kérdések sorát még lehetne folytatni. A leletek topográfiai helyzete alapján sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy talán a kivezető utak védelmét biztosítók leleteit találjuk meg a szállásterületen kívül. A hasonló elhelyezkedésű honfoglalás kori leleteket (Verecke, Szolyva, Beregszász, Csenger, Csengersima) természetes módon így is interpretálta a kutatás. Kérdés, hogy vajon mikor alakították ki az avar korban ezt a szisztémát, mely az ADAM térképe alapján a legpregnánsabban a Hernád völgyében figyelhető meg (ADAM 2002. késő avar kori térképlap). Az ottani leleteket a VIII. századra, illetve a IX. század elejére keltezték. A hasonló keltezés arra utal, hogy esetleg egységes védelmi rendszer alakult ki a Kárpát-medence ÉK-i sarkában a századfordulón. Ez viszont azt jelenti, hogy semmi esetre sem számolhatunk a területen az avar uralom megszűnésével és holmi „szláv hatalomátvétellel". Összefoglalva a fentieket, elmondhatjuk, hogy a Rétköz nyugati fele a Csörsz-árok külső - rekonstruált - sáncáig, azaz a Nagyhalász-Kemecse vonalig mind a kora, mind a késő avar időszakban az avar birodalom része volt. A települések szegényes adatai egyértelműen ugyan nem igazolják, de sejtetik, hogy a IX. században a hatalmi viszonyok nem változtak. Az avar szállásterület előterében a VI. század végétől lakatlan vagy ritkán lakott gyepű húzódott. Itt előfordulhatott egy-egy kisebb - az avaroknak alávetett - szláv közösség (ld. Kisvárda-TV torony). A VIII. század végén - IX. század elején ez a kép annyiban változott meg, hogy amennyiben az egyelőre kis számú adaton alapuló hipotézisem igaz - az utak védelmét megpróbálták biztosítani a gyepű előterében. Ezt az utak mentén esetlegesen előkerülő további késő avar leletek igazolhatják. 254
