Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Települések. A honfoglalás és Árpád-kori településhálózat kialakulása a Rétközben - Települések a régészeti leletek alapján - Edénytípusok
Települések A honfoglalás és Árpád-kori településhálózat kialakulása a Rétközben A Rétköz településhálózatának vizsgálatakor alapvetően három forráscsoportot vehetünk figyelembe: 1. a régészeti leleteket (146 lelőhely), 2. az írott források adatait (81 település), 3. a földrajzi nevek etimológiáját. Települések a régészeti leletek alapján „A Kárpát-medencébe költözött X. századi magyarság településrendjét ma még nem tudjuk kellőképpen szemléltetni, hiszen a telepfeltárások ... mindössze két évtizede indultak meg. " (DIENES 1998. 38.) A katalógusban szereplő, településre utaló régészeti leletek értékelése ma még komoly nehézségekbe ütközik. A legnagyobb problémát e tekintetben a keltezés bizonytalansága jelenti (vö. pl. KVASSAY 1982.43^45., TAKÁCS 1986.107-108., 121., TAKÁCS 1993.448^49.). A kerámia zömét nem tudom datálni. Éppen ez a tény motivált abban, hogy megpróbáljam közölni a terület valamennyi itt számításba vehető töredékét. Ez lehetővé teszi, hogy a későbbiekben bárki fölhasználhassa az anyagot egy tipokronológiai rendszer kidolgozása során. Komoly problémát jelent az értékelés folyamán, hogy a Rétközben nem volt módszeres telepkutatás: ásatás mindössze 9 lelőhelyen folyt (Beszterec-Földvár, Ibrány-Rákóczi tsz, Kemecse-Sarvay-tag, Ignácz István szőlője, ugyanott a Leskó-tanya, Nagyhalász-Pusztatemplom, Nyírbogdány-Darvas, TiszabercelBclterület, Sárga-part, Tiszabercel-Ráctemető). Ezek többsége igen kis felületet érintő leletmentés volt. Olyan feltárásra, amelynek során egy telep szerkezetére vonatkozó értékelhető adataink lennének, a Rétközben nem került sor. Szinte semmit nem tudunk az épületekről és más telepobjektumokról sem. Mint a fentiekben arra már kitértem 13 esetben merül föl az a lehetőség, hogy a település használata a honfoglalást megelőző időszakra (is) keltezhető. Kérdéses, hogy mikor szűnik meg az élet ezekben a falvakban. Az egy-egy lelőhelyről bekerült régészeti anyag mennyisége és összetétele nem nyújt lehetőséget a kérdés megválaszolására. Annyi bizonyos, hogy van közöttük olyan leletegyüttes (Beszterec-Földvár, Tiszabercel-Sárga-part, Dombrád-Erzsébet utcai homokbánya), amelyikben csaknem bizonyosan van Árpádkori leletanyag is. Edénytípusok Az összegyűjtött leletanyagban található edények túlnyomó többsége kisebb-nagyobb fazék töredéke. E mellett előfordultak bográcsok, tálak, valamint egy palack és egy bordás nyakú edény. 1. Bordás nyakú edények Ennek az edénytípusnak ma már igen komoly szakirodalma van (legutóbbi összefoglalása JANKOVICH 1994.408^409., TAKÁCS 1997. - további irodalommal). A Felső-Tisza-vidéken viszonylag nagyobb számban ismerjük. A Rétközben egyetlen olyan edény került elő, mely ehhez a típushoz tartozik: lelőhelye PaszabBelterület (149. tábla 4.). Pereme letört. Jankovich B. Dénes fölvetette, hogy nem kizárólag a X. századra keltezhető a típus (JANKOVICH 1994.408^109.). 2 0 Takács Miklós a bordás nyakú edényeknek négy altípusát különböztette meg. Ezek közül a paszabi a fül nélküliek csoportjához tartozik, melyet a X-XI. századra keltezett (TAKÁCS 1997. 80.). Jankovich B. Dénes kizárólag „a házakból és gödrökből származó töredékek alapján" gondol egy későbbi datálás lehetőségére anélkül, hogy megjelölné a keltező darabokat. 255
