Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Katalógus - Tiszabezdéd (társszerző: Révész László)
csontjai az emberi csontvázzal párhuzamosan feküdtek kelet felé, 25 cm-rel a lókoponya szintje alatt és 30 cm-rel magasabban, mint az emberi csontváz. Mellékletek: 24 1 1. Hevedercsat a két lábszárcsont között. 2. Csikózabla, melynek egyik karikájába a csontváz nagy lábujjának elkorhadt „végperce" belenyúlt. A zabla másik karikája feljebb, vízszintesen feküdt. Csuklóban a zabla össze volt hajtva és a rozsda miatt ki nem egyenesíthető. 3. Mindkét láb végénél kengyelvas. A jobb oldali kengyel talpával keletnek, a bal pedig északnyugatnak feküdt, vízszintesen. 18. sír: A 10. sírtól északra az 1880-as években egy lovas sírt találtak, mely e temető létezésének nyomára vezetett, és amelyben állítólag „kard, buzogány" és egyéb tárgyak kerültek elő, de ezek elkallódtak. A kard Jósa András terminológiája szerint minden bizonnyal szablyát jelent. Buzogány előkerülését - mely fegyver csak a magyar honfoglalás után 150 évvel, a kunok révén terjedt el Európában - kizártnak tartjuk. Irodalom: JÓSA é.n. 384-386., JÓSA 1896A., JÓSA 1896B., JÓSA 1898., HAMPEL 1900. 591-608., HAMPEL 1904. 109., 140., 146., 150-151., 144-145. és 149. és 179. kép, HAMPEL 1905. II. 513-523., III. Taf. 354365., JÓSA 1912., FETTICH 1931. 49-72., FETTICH 1937. 76. XLIX-L., LÁSZLÓ 1944. 128-134., JÓSA 1958. 32-34., 87-89., 148-149., DIENES 1961. 139-149., FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962. 1107. lh. 78., KRALOVÁNSZKY 1962. III. t. 1., KVASSAY 1982. 210-211., FODOR 1988. VIII., RÉVÉSZ 1991. 619-620., DIENES 1996. 289-290. Kat. 4a., ŐSEINKET.... 1996. (Fodor István) 181-185., Vörös 2001. 579-581. 3. Homokbánya A haranglábi temetőtől mintegy 500 m-re ÉNy-ra a homokbányában, a 113,9 m-es magassági ponttól É-ra diákok kengyelt találtak 1949 táján. A homokbánya község felőli lejtőjén volt a lelet. A diákok egy árkot is ástak további leleteket keresendő, de semmi mást nem találtak, sőt csontokat sem figyeltek meg. Az információ az akkor még diákkorú, később középiskolai, majd főiskolai tanártól, Kriveczky Bélától származik. A bánya azóta bővült, jelenleg már szemétlerakó található benne, de újabb lelet nem került elő. l.A körte alakú kengyel. 13x16,3 cm (MNM 62.23.a.) (215. tábla 1.). Irodalom: DIENES 1961. 149., FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962. 1108. lh. 78., ŐSEINKET.... 1996. (Fodor István) 181., DIENES 1996. 290. 4. Nagylövő A honfoglalás kori országhatár védőinek, a lövőknek a települése. Nevében a lő ige melléknévi igenévi alakja található (MEZŐ-NÉMETH 1972. 90. irodalommal). 1323 > 365: de Nogh Lweuu (ANJOU-OKLT. VII, 173. reg.); p-m in Magna Luev (ANJOU-OKLT. 227. reg.); 1417: p. Lewew (BÁNFFY I, 557). A település 1323-ban tűnik fel, mint a sasvári (Ugocsa m.) székelyek nemzetségébe tartozó Domonkosnak öröklött, a temesi székelyek Nagylövő falujában lévő birtoka, ahol Keresztelő Szent János tiszteletére emelt egyház is van. Egy 1283-as oklevélből tudjuk, hogy Sasvárt IV. László király adományából Miklós mester királyi szekémagy és hat testvére, köztük a legkisebb, Domonkos kapta (REG. ARP. II/2-3, 3267. reg.). 24 2 126. kép A tiszabezdédi református templom alaprajza (SzSzMT II. 348. 433. kép alapján) 24 1E sír leleteit Jósa András rajzon nem közölte, s azok nem jutottak el a Nemzeti Múzeumba sem. Sorsuk, hollétük ismeretlen. 24 2Az oklevél átiratára, illetve megerősítésére lásd JAKUBOVICH 1931. 215
